Századok – 1873

Budai:Bécs levéltárai a magyar történelem szempontjából 427

432 KÖNYVISMERTETÉSEK, Allgemeine Hofkammernek, mely minden fölmerülő ügyben, még a legcsekélyebb pénzutalványozásokat sem véve ki, megkérdeztetett, és melynek az uralkodó által aláírt rendeletei teljes érvénynyel bírtak. Ennek folytán a bécsi kamarai levéltár több tekintetben nagyobb jelentőséggel bír, mint a magyar kamarának (pozsonyi, kassai, szepesi) Budán egyesített levéltárai. Annálinkább, mert Budán, a néhány évtized előtt szerencsétlenül véghezvitt scartirozás alkalmával, az ügyiratok csatolványai nagyrészt megsemmisíttettek, míg Bécsben azok úgyszólván teljesen megőriztettek. Itt a Magyarországot illető irományok külön m agyaiosztályt képeznek és külön vannak fölállítva. Az 1527-diki évnél kezdődnek, de nagyobb tömegekben csak 1544-től találhatók, a midőn minden évre két-három nagy csomag esik. Az erdélyi iratok 1527—1762. a magyarországiaktól elválasztva állanak. Hasonlag külön összeállítva találtatnak a magyar országgyűlési irományok 1548-tól. (Leiratok, országgyűlési föliratok másolatai ; a cs. titkos tanács, a magyar tanács, a császári kamara és a pozsonyi kamara előterjesztései az országgyűlési tárgyakról, stb.) E mellett még találhatók itt a magyarországi p é n zverdékre és é rézbányákra vonatkozó irományok 1560-tól 1745-ig. Végre Apa fi-féle iratok a XVII. és XVIII. századból. A fontosabb kamarai iratok a »Gedenkbücher« czímű könyvekben le vannak másolva. A történetbúvárnak, ki nem egész korszakokat karol föl, hanem külön tárgyakkal és személyekkel foglalkozik, munkáját megkönnyítik a név- és tárgymutatók, melyek minden évről külön kötetet képeznek. A levéltárban való kutatásra a es. ésk. közös pénzügyminister adja meg a fölhatalmazást. A levéltár 9 órától 2-ig áll nyitva. III. Miként pénzügyi tekintetben a császári udvari kamarától : katonai és hadi ügyekben a császári udvari hadi-