Századok – 1873

Deák Farkas: Barcsay Ákos levelezése idősb gr. Csáky Istvánnal 1659-1660 407

Barcsay Ákos levelezése idősb gróf Csáky Istvánnal, 1659—1660. I. / »Barcsay Akos abban az időben mikor (1658 oct. 10-én) az erdélyi fejedelemségre jutott, mintegy 40 éves, középtermetű ember volt, szeme kék, orra bajtott, de tekintete vidám s általában szép férfi ; de hiányzott benne a méltóság« — ilyenformán ír Erdély egyik krónikása, s mi hozzátehetjük, hogy Barcsay korához képest müveit és tanúit ember vala, ki egyetem felállításáról is gondolkozott ') ; rokonszenves, jószívű, de ingatag és változandó kedélyű, érzelmességre, sőt ábrándozásra hajlandó ; szerencsés napokban gondfeledő s a szerencse fordúltával ijedelmes, és mély meggyőződés nélküli, gyönge jellemű ember volt, ki valami csendes városkában vagy valami költői arkádiában jó patriárcha, jó király lett volna : de oly viszonyok közt, minők akkor Erdélyben léteztek, talán 24 óráig sem volt a helyzetnek öntudatos ura, Ambitiójában több volt a fény és külsőségek után való kapkodás, mintsem a bennső, az igaz nagyságra törekvés. Kis tehetségű emberek szokása szerint egyetlen fogása volt a kétszínkedés, mely egyes esetekben diploniatiai fogásnak s másod-harmadrangú eszköznek megjárja ugyan, de mint valamely politicai rendszernek egyetlen eszköze, magában rejti a bukás csiráját ; és Barcsay nem volt képes helyzetét úgy érvényesíteni, mint Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György, hogy barátságát keleten is, nyügoton is keresetté tegye, — hanem e J) L. Szabó Károly értekezését Apáczai Cs. János: »Egyetem ter véről« a m. t. Akadémia 1872. jun. 27-kén tartott ülésében. Gróf Bethlen Miklós Önéletírása I. k. 247. lap (beszélvén Apáczai tervéről, mondja : »nem hiszem Barcsay Akos ha íloreál vala, hogy fel nem állítja vala, de Isten ezt máig Erdélynek nem engedte.« 27*