Századok – 1873

Frankl Vilmos: Berger Illés magy. kir. historiographus 373

390 I!ERGER I. M. KIR. HISTORIOGRAPH. sítette kérelmét. 1544 junius 10-kén Berger Pétert a szakolczai harminczad igazgatójává nevezte, az agg Illésnek pedig újra utalványozta azon fizetést, melyet régebben mint k. történetíró bírt.1) Ezt nem soká élvezte. A következő év october 16-kán meghalt.2

) Kortársai előtt a hazában, úgy látszik, nagy tiszteletben állott. Réwai Péter koronaőr barátságára méltatta3

) és a koronáról irt művének élén Berger Illésnek hozzá intézett levelét találjuk, mely 1 y el őt munkájának, melyet kéziratban olvasott, kiadására buzdítja.4) És így talán csak a külföldre nézve áll az, mit Bod Péter róla följegyez. » A közértelem iránta az volt, a mit Bemus György is, meglátván munkáit, talált írni Molnár Albertnek, hogy maga Berger tudósabbnak esméri magát, mint mások tartják.« Miután nagy történeti müve ismeretlen, történetírói képességeit és munkásságának jelentőségét azon tizenkét dolgozatából kell megítélnünk, melyek nyomtatásban megjelentek. Ezek általán alaki és tartalmi tekintetben minden értéket nélkülöznek. ízlést és eszmét hiába keresünk a phrasisok árjában, melyben a csekély történeti anyag mint csepp a tengerben elvész,. Üres páthosz és határtalaji hízelgés jellemvonásai. Az írót, ki ily munkákra pazarolta idejét, ép úgy kell sajnálnunk, mint a közönséget, mely azokra jobb olvasmányok hiányában utasítva volt és a hatalmasokat, kik ily munkásságot bátorítani, jutalmazni tudtak. FRANKL VILMOS. 1) A pozsonyi kamara a bécsinek 1644. január 29-ke'n ajánlotta Berger folyamodásának teljesítését. »Homo — írja róla — de Suis Majestatibus bene meritus et alius decrepitus, mortemque in limine habens.« (Eredetije Bécsben.) A k. resolutió fogalmazata Bécsben. 2) Lethenyei kamarai számvevőnek 1649. november 11-iki számT adásaiból. 3) Kelt Begensburgban 1613. augustus 20-kán. Bergernek Réwaihoz intézett számos levele találtatik a Réwai-család stjávnicskai. levéltárában. *) Magyar Athénás 36. 1.