Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 391

f Comte Ágost és a történelem.*) il Comte a történelem vizsgálatában, már említett elve sze- * rint, bogy a fejlődés törvényei legtisztábban a legelőrehaladottabb nemzeteknél tanúlmányozhatók, a legrégibb időkre nézve az egész emberiségre kiterjeszti figyelmét; majd csak a görögök-és rómaiakra, a középkorban a nyugoti egyház népeire, végre a 17. 18. században már csak a francziák-és angolokra szorítkozik. A rendre nézve pedig általában véve azon elvet követi, bogy * először vizsgálja a theologiai vagy kritikai irány szükségképi tulajdonságait, azután vizsgálja hatásukat az emberiség intellectualis és socialis fejlődésére, végre pedig kutatja, mily hatással volt egymásra a fejlődésnek e két irányzata. Intellectualis fejlődés alatt érti azt, mit mi szorosabb értelemben vett műveltségtörténetnek nevezhetünk : a tudományok, művészetek és iparos készségek fejlődését. A socialis fejlődés alá pedig az erkölcsiség és álladalmi élet tüneteit sorozza. Mi itt — terünk szűk voltánál fogva — nem követhetjük őt nyomrül nyomra, hanem minden kornak csak legpraegnansabb vonásait fogjuk kiemelni, úgy hogy az olvasó legalább a történelmi fejlődés legfőbb tüneteit illetőleg ismerje Comte Ágost nézeteit. Comte részletes vizsgálatait ama távol, homályos korban kezdi, midőn az ember— először ébredvén fel állati bambaságából (torpeur animal),— öntudatos figyelemmel kezdte kisérni a külvilág tárgyait s azok mindegyikében magához hasonló lényeket Első czikkünkben »Századok« IV. füzet 228. lapon tollhibából ez áll: »Comte ö t főtudományra osztja fei« e helyet : »hat« főtudományra, mit egyébiránt a figyelmes olvasó már magából a további szövegből is kivehetett. 27*