Századok – 1873

Thaly Kálmán: Értesítések a Magyar Történelmi Társulat üléseiről kisebb könyvismertetések s egyéb tárczaközlemények minden füzetben. - Toldy Ferencz: Adalék I. Balassa Bálint életéhez 305

TOLDY FERENCZTŐL. 309 SS.) meghagyatott Nógrádnak, hogy az, az ügyet mivoltában hagyván, t. i. Ítéletét végre nem hajtván, a pert terjeszszc fel a kir. curiához. Hogyan végződött ez ügy, az actákból, melyek csak 1597-ig mennek, mikor az még cinem dőlt, nem tudhatni ; de örömmel constatálom a tényt, hogy Nógrád vármegye a gyámoltalan árvát a hatalmas úr, Balassa Zsigmond, ellen, ki az udvaronczok által Rudolf kegyét meg tudta nyerni, védelmébe fogadta. Dé nem csak Bálintot támadták meg, házasságkötése után, jószágaira áhítozó saját rokonai — mert ki más volt volna azon időben vádlója a szentszéknél ? — hanem sógora Dobó Ferencz, úgy látszik mindjárt nővére Krisztinának férjhezmenetele után fellépett ellene ellenségesen. T. i. 1584-ben történt a házasság, és 1586-ban alkotott végintézetében már kéri Bálintunk Báthori István királyt : »Dobó Ferenczet kegyelmes intésével intse arra, hogy az elvett jószágot és marháját (ingó vagyonát) adja meg (vissza) szegén árvának feleségemnek, és hagyjon békét mindenből neki;« — de arra is kéri, hogy »intercedáljon O Felségénél Császárunknál mellette, hogy 0 Felsége engedje meg (el) törvényét, és ne vexálja eféle méltatlan perekvei, kire ez jövendő gyűlésben citáltatta.« És már ekkor és itt fejtegeti újdonszülött fiacskája birtokjogait, — t. i. már ekkor kellett a házassága miatti pernek megindíttatni; s a vád czélja, az illetők részéről kétségetlenűl fiának az őt megillető ősi jószágoktól megfosztása volt. S ekkép házassága, s az abból támadt egyházi per, és kétfelőli birtoksérelmei, képezték élete keserűségeinek második kútforrását; de bujdosása okát is. T. i. a vérbünnek hazai törvényünk szerint büntetése a fej és jószágvesztés levén, bár Balassa e háborús időkben és zavart közviszonyok között az Ítélet betűszerinti végrehajtásától alig tarthatott, még is igen elfogadhatónak látszik Dr. Pauler Gyula úrnak a történelmi társulat ülésében nyilvánított véleménye, niely szerint Balassa több évekre önkényt kivonúlt volna, hogy ez által a lehető zaklatások elől kitérjen, s távolléte alatt a hozott ítélet is feledségbe menjen. A harmadik baj vallásváltozt cl ti cl S cl volt. Tudjuk: a Balassák voltak,'a Percnyieken kivül, a XVI. században a protestantismus legfőbb gyámolai hazánkban. Bálint