Századok – 1873

Thaly Kálmán: Értesítések a Magyar Történelmi Társulat üléseiről kisebb könyvismertetések s egyéb tárczaközlemények minden füzetben. - Toldy Ferencz: Adalék I. Balassa Bálint életéhez 305

310 ADALÉK I. BALASSA BÁLINT ÉLETÉHEZ. is protestáns volt, mint szülei, az volt 1584-ben is még, midőn Dobó Krisztinával megesküdött : s ime a Sennyey-acták VIII. száma egészen új ténynyel lep megr 1586-ban Bálint a catholicusegyliáz kebelébe tért. Embereit járatta Rómában, talán épen hogy Sixtus pápa pártfogását eszközöljék ki részére. De ellenségei, azaz rokonai, éber szemmel követve lépteit, azzal rágalmazták a pápai udvarban, hogy renegáttá lett, mi, tekintve Balassa vallásos lelkületét és forró hazafiságát, melyet költeményei lehellnek, melyet annyiszor bebizonyított a csatatéren, s melyet utóbb oly dicsőén megpecsétlett halálával is — nem volt gaz rágalomnál egyéb. Nem tudom — mert a veséket csak isten vizsgálja — nem azért lépett-e Balassa által a catholicismushoz, hogy a király kegyét megnyerje, ki a végintézet szerint bitvesét méltatlan perekvei vexálta» ; nem-e, hogy a szentszéknél kedvező Ítéletet eszközöljön házassági ügyében : de tény, hogy ilyet nem nyert, sőt hogy tanácscsal sem támogattatott, mely pedig czéllioz vezethette volna, ha t. i. pápai dispensatióért folyamodik, bár postliminio. — Annyi áll, hogy áttérése neki, bajos ügyeit tekintve, nem használt semmit : házassága vérbűnnek nyilváníttatott, s halála után fia nem talált oltalomra a bigott Rudolf királynál. Ellenben, hogy e lépése nem nevelte barátjai számát ama protestáns időkben, hogy rokonait még inkább elkeserítette, kivéve a hozzá egész lélekkel ragaszkodó öcscsét Ferenczet, de ki szintén azon évben esvén el Kassa alatt a tatárok ellen, melyben bátyja Bálint, kisöcscsén Jánoson nem segíthetett — további fej tegetésre sem szőrül. S végre Bálint bajai e három fő okához járulhatott még vérmérséklete is. Ne feledjük : úr volt, egy gazdag és régi ház büszke fia ; e mellett költő minden íze, érzékeny, heves, de sértett kebel is, s azért még inkább sérülékeny, s annál mélyebben, elevenebben érző minden bántalmat, mert azok házi boldogságát, büszkeségét, és jólétét fenyegették. Már atyja is durván, erőszakosan bánt vele, mint a Sennyey-acták I. számából értesülünk: c ;oda-e,ha ugyanez acták öt első száma őt ingerlékenynek, de alkalmilag szinte durvának tünteti fel ? Szkárosy György tiszttartóját t. i. még 1578-ban — úgy látszik azon évben, mi-