Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 226

240 COMTE ÁG08T ÉS A TÖRTÉNELEM pont állott be, s a hol még az Istent is letevék trónjáról, most oly búcsújárásokkal, és a vallásos élet annyi buzgó nyilvánúlásá­val találkozunk, melyeket Voltaire lehetetlennek tartott volna, s a mely még a középkornak is becsületére válnék. Szó­val, eddig még nincsen megczáfolva Macaulaynak Ítélete a tlieo­logia szellem megtestesülésének, a katholika egyháznak jövő­jéről : »Nem bízhatunk abban, hogy a tudomány haladása szük­ségképen végzetes fogna lenni, azon rendszerre nézve, mely legkevesebbet mondva, megállta helyét daczára a roppant hala­dásnak, melyet az emberiség Erzsébet királyné ideje óta tett.«1) Azonban, bármiként alaküljon is a jövő, ha teljesül, ha nem Comte-nak jövendölése, bizonyos, hogy a tüneményeket, melyek­ről olvasott, melyeket maga látott, ha talán irányunkra nézve csa­lódott is, legtöbbnyire jól fogta fel, és ez a főkérdés a történelem­ben. Ha léteznék orvos, ki először lát alvó embert, meglehet, sőt bizonyos, hogy ő a halálnak oly hasonló álom kimenetelét, eredmé­nyét roszúl fogná felfogni, és talán enyészetet látna az újra erősö­dés, üdülés eszközében : de azért mégis képes lehet az álom tüne­teit híven feljegyezni, constatálni, hogy a szívdobbanása meg nem szűnt, a test melege ki nem hűlt ; és épen így vagyunk Comte Ágostonnal, ki talán tévedett arra nézve mi jőni fog, de tisztán látta azt, a mi van, s a mi volt. És hogy Comte általában objectivebben fogja fel az emberiség fejlődését, mint bárki más, azt épen sajátságos elméletének köszönhetjük. Akár helyes állás­pontja, akár nem : annyi bizonyos, hogy kivül áll a most élő em­beriség felfogási körén, s ennélfogva ment is annak előítéletei­től. O megtalálta a történelemben a pontot, melyet Archime­des a physicai világban hiában keresett, és melylyel a jelenkor egyoldalú felfogását kiemeli sarkaiból; tévedni tévedt csak ott, hol a positiv állapotot már jelenlevőnek képzeli, annak erő­sebb nyomait már a jelenben keresi. Ez a független álláspont ') We cannot, therefore, feel confident, that the progress of knowledge will necessarily he fital to a system, which has, to say the least, stood its ground in spite of the immense progress made by the human race in knowledge since the days of Queen Elisabeth, Critical, and Historical Essais II. 129. 1. az 1858-iki kiad. Rane feletti tanul­mányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom