Századok – 1873

Langer Géza: Palczai tanács pecséte 1696. 143

146 TÁRCZA. volna kényelmesen fedezni, és a mi a tudomány érdekében legsürgetőbb szükség : a budai kamarai lymbust valahára már rendeztetni. Azonban, ha Horváth siket füleknek beszélt, — bizonyára azokhoz szólunk mi is. Mindazáltal, hadd álljon ez itt, a történettudománynak közlönyében följegyezve, a jövendők számára. Zsedényi úr et coeteri eonsortes tudományszeretcto s tájékozottsága fölött pedig hadd Ítéljen a tán felvilágosodottabb utókor. Történt vala pediglen ez a gyönyörűséges állapot Anno Domini 1873, die 10-ma Mensis February. Archívum Regni Hungáriáé Diplomatieum, — requiescas in pace ! — A »Budapesti Szemle« I. kötete. A Gyulai Pál szerkesztette »Budapesti Szemle'«-nek I. kötete megjelent, több történelmi érdekű dolgozattal. Salamon Ferencz a »Történelmi vizsgálatról, «Pulszky Ferencz Raimondi Mare Antonioról, Vámbéry Timurról és udvaráról értekezik, egy névtelen pedig Balogh Ferencznek »Protestáns egyháztörténelmi részleteit« birálja igen talpra esetten. Majd lia e vállalatnak több kötete fog előttünk feküdni^: visszatérünk történelmi tárgyú ezikkeire, melyekről bővebben szólni most a hely szűke tiltja ; csak Salamon ezikkére hivjuk fel olvasóinkat, kiváltképen pedig azokat, kik múltunk egyes kérdéseinek földerítésével foglalkoznak. A mit Salamon mond, nern új ugyan mind, de fölötte korszerű m i n á 1 u n k. Olvassák történészeink, és kövessék, de ne föltétlenül. Kincs elég terünk bővebben értekezni ama fontos kérdésekről, melyeket ez értekezés megpendít : de nekünk úgy látszik, hogy főkép két állítását csak nagy óvatossággal és cum grano salis kell elfogadni. Nem érthetünk egyet azzal, hogy a történelmi vizsgálatnak a tudomány jelen állásában czélja annak vizsgálata volna : miért történt valami ? hacsak ez alatt nem a megelőző, ténybeli okok értetnek. Ellenkezőleg, jelenleg a főezél csak az lehet : constatálni, mi történt és hogyan történt? — s azért én még Buckle müvét is korainak tartom. Később, a teljesen tisztázott tényekből lehet majd csak vizsgálni a »miért«-et. Hogy ettől azonban még nagyon távol vagyunk : főkép az e század elejéig dívott okoskodó iránynak, a sok miért ? fejtegetésének köszönhetjük, úgy hogy az újabb tudománynak majd annyi dolgot ád a korábbi hamis indokolásokat megczáfolni : mint új adatokat hozni napvilágra. A természettudományok sem boldogultak addig, míg főleg a »miért«-et keresték, a »mi« helyett; az ő módszerüket pedig— mutatis mutandis — kell alkalmazni ama tüneményekre is, melyeket az emberiség fej-