Századok – 1872

Henszlmann Imre: A magyar államczímer 96

HORVÁTI! MIHÁLY ÉS HENSZLMANN IMRÉTŐL. 97 okmányán (1. Pray Syntagma VI. T. 6. ábra és VIL T. l.ábra). Itt a pólyákon ballagó oroszlánok láthatók ; miért is e pólyákat folyóknak tartani nem lehet s így téves azon nézet, mely szerint Verbőczy után a pólyákat hazánk föfolyói képének tekintik. Mi módon jutott a pólya Magyarország czímerébe, vájjon nem Margit, III. Béla franczia születésű neje, hozta-e be hozzánk hazájából, hol a pólya, mint a heraldika egyik legegyszerűbb alakja, számtalanszor előfordul a legkülönbözőbb czímereken? Egyébiránt a pólyás czimermás országokban is igen gyakran fordul elő, így a nápolyi Caraftá grófi család is használja, még pedig három ezüst pólyát vörös mezőben (1. Siebmaeher's grosses Wappenbuch XII-tes Supplement. Tab. 12). Ellenben miért tünt le az oroszlán II. Endre után nemcsak a pólyákról, hanem általán az ország és Árpád-házi czímerről ? ennek okát történelmünkben nem találjuk, de hogy a XlII-ik század 5-ik tizede óta csakis az egyszerű pólya tekintetik az Árpád-ház czímer-alakjáuak : azt e ház valamennyi ránk maradt emléke bizonyítja. Tekintve a két alkatrész közti viszonyt, eredetileg a kettős keresztnek adatott az elsőbbség a pólya fölött I. Mátyás király koráig; mert midőn mindkettejemegjelent együtt,amaz nagyobb mérvben és díszesebb helyen volt előadva. E szokás ingadozni kezd ugyan már Zsigmond alatt, hanem mégis csak úgy, hogy a királyok czímere többségén, kivált a pecséteken, az elsőbbség még gyakrabban a kettős keresztnek adatik ; de I. Mátyás óta a mai szokás áll be, kivált az osztrák-ház alatt, mig Boeskay István és Bethlen Gábornál, kik a maguk és Erdély czímerén kiviil a sajátképi Magyarországét is használták, még a XVII-ik században is a kettős kereszt, a négyezett (quadrirt) paizs első, a pólya pedig harmadik helyen jelenik meg. (1. Bedeus die Wappen u. Siegel d. Fürst, v. Siebenb. 1838.) Eleintén a kettős kereszt egyszerű zsámolyon áll, vagy hordott keresztként póznába illesztendő hegyes alsó véggel adatik elő ; a hármas halomnak első megjelenését (Fenena pecsétjének csekély domborodását annak még nem tartjuk), Ágnes királyné és Otto pecsétjein látjuk. Mindkettő bajor születésű, Bajorországban pedig a hármas halom mindennapi, miből világos, hogy azt nem tekinthetjük Tátra, Fátra, Mátra képének. A számtalan