Századok – 1872

Henszlmann Imre: A magyar államczímer 96

98 A MAGYAR ÁLLAMCZÍMER. czlmeren előforduló hármas halmot sok lieraldikus kalváriahegyének tartja ; többnyire pedig egyenesen az itt emelkedő vagy növekedő állatnak egyszerű állványaként van használva. A hármas-halom és kettős kereszt közti koronával elég korán találkozunk: ugyanis már I. Lajos király egyik érmén, de későbben ez ismét kiment a szokásból, mely csakis I. Mátyás óta vált állandóvá. E korona mindig a középkori liliomos volt. Ily középkori liliomos koronát tettek föl az egész czímerpaizsra is, még pedig ide s tova máris az árpád-házi királyok még határozottabb pedig I. Lajos koronás vérté egy „pro Sclavonia" vert érmen, továbbá egy pecséten, melynek körirata „Sigillum Regnieolarum Hungáriáé," s mely egy 1385-ben kelt okmányon látható (1. Pray Synt. X. T. 9. ábra). A magyar királyi koronát a pecséteken csak lassan-lassan kezdték másolni. Ehhez némileg, de csak némileg — kettős abroncsával és félkörű lemezkéivel — hasonlít II. Ulászlónak pecsétczímere (1. Pray XIII. T. 4. ábra). Koronánk liübb képe azonban csakis az osztrák-ház alatt lett szokásos. A paizs- és koronatartók is változtak. Legrégibb vérttartóként tekinthetjük a sárkányt, Róbert király egyik pecsétjén (1. Pray I. T. 6. ábra) ; későbben kedvencz struczmadara is megjelenik e szereppel, ép úgy a griff is, sőt I. Lajos és Mária királyné pecsétjén a struczon kivlil meztelen nő által tartott paizsot is látunk*(az előbbit 1. Pray II. T. 1. ábra, az utóbbit az országos levéltár egyik pecsétjén). Még későbben állandó vérttartó alakká az angyal lett. Ilyennel találkozunk Zsigmond király egyik pecsétjén (1397-ben); az angyal itt az általa tartott vért fölött jelenik meg. Erzsébet királyné pecsétjén (1441-ben) egy angyal tart két vértet, a magyar és az osztrák pólyán. Három angyalt paizstartóként először használt I. Mátyás király úgynevezett „sigillum majestaticum"-án, s c szokást megtartotta II. Ulászló is. Országos czímerlinknek vérttartójaként tehát három angyalt tekinthetünk. A királyhágón túli Magyarország három nemzetét képviselő czímer sokkal későbbi eredetű, semmint az anyaország czimere. A magyar nemzetnek lobogóján a sas már 1321-ben jelenik meg ugyan, és valószínűleg innen ment át a czimerbe, de a