Századok – 1872

Lehoczky Tivadar: Babonaság s kuruzslás a XVII-ik században 649

TÁRCZA. 7 2 3 formája." A műveltségtörténelmi tekintetben oly kiváló érdekű iratot a tudós Bod Péter ismerte és említi, —1

de azóta lappangott. Most Szabó Károly véletlenül bukkant reá annak 1740-ben készült másolatára, a gr. Mikó Imre ő excja által megvásárolt Aranka-gyűjtemény csomagai egyikében. S épen alkalomszerüleg, midőn t. i. a lánglelkű erdélyi író és tanár indítványa, annak saját hazája földén, sőt azon városban, a hol ő tanított, most, két század múlva elvégre megtestesült, a kolozsvári egyetem fölállítása által. — Szabó Károly föntebbi tanulmánya a Il-ik osztály Értekezései közt jelent meg (III-ik sz. 187 2.) s ára 30 kr. iménti kiadványa pedig az I. oszt. Ért. közt (II. sz. 1872.), ára 12 kr. Kaphatók Eggenberger akadémiai könyvárusnál. E két füzettel egyidejűleg egy terjedelmes (560 1.) kötet jelent meg az Akadémia történelmi bizottsága kiadásában : a S z i 1 á d y Áron és Szilágyi Sándor által szerkesztett „T ö r ö k-m agyarkori Á 11 a m o k m á n y t á r" 6-ik kötete. Ez 1578-tól 1685-ig közöl összesen 312 db. többnyire magyar nyelvű levelet, diplomatiai jegyzéket, memorialet stb., melyek Apafii és Thököly korára nézve kivétel nélkül érdekesek, nagy számuk pedig kitűnő értékű. Az erdélyi muzeum, a m. kir. kamara, és az erd. volt főkormányszék levéltáraiból vannak merítve, s néhány magángyűjteményekből. Kivált a kamarai levéltárból közlöttek nagybecsüek : ezek ugyanis egyenesen Thököly Imréhez szóló correspodentiák, legmeghittebb embereitől. Ezen tartalmas kötet tehát jelentékenyen előmozdítja az emiitett hét év részletes történelmének ismeretét. — A jezsuiták újabban nemcsak a német államférfiaknak és a hírlapoknak, hanem a történészeknek is dolgot adnak. Széltében lehet olvasni czikkeket mellettük, ellenük, és mindegyik fél a történetre hivatkozik, rendesen hamisan ferdítve — mit a priori is már elgondolhatni. Nem ismerjük amaz ephemer dolgozatokat, melyeket a jezsuiták mellett kardoskodó sajtó hoz, nem is vagyunk tehát képesek megítélni, mily mértékben fordítanak hátat az igazságnak ; de a mit az ellenrészről hallunk, az hemzseg történeti baklövésektől. Az ember nem hinné, ha maga nem olvasná, hogy vannak nagy és mívelt olvasókörrel biró lapok, melyek a spanyol inquisitiót e rendnek tulajdonítják. Efféle ténybeli botlásokat nagy számmal találhatni Toldy Istvánnak „A jezsuiták Magyarországon" czímü dolgozatában is, melyet itt különösen