Századok – 1872

Szilágyi Sándor: Id. Rákóczi György születési éve s a Bocskayról szóló ének 56

TÁECZA. 57 — A magyar képviselőház január 15-iki üléseben az 1872-ik évre is egyhangúlag megszavazta a hazai történelmi források és emlékek fölkutatására, másoltatására és kiadására előirányzott 20,000 frtot. Tehát az akadémiai történelmi bizottság — melynél csak gyorsabb eljárást és a sorrendben nagyobb pontosságot óhajtanánk — ismét azon kedvező helyzetben van, hogy ezéljaira tetemes pénzösszeggel rendelkezhetik. Az országos javadalmazás azonban tekintélyes eredménynek fölmutatását is kötelezettséggé teszi, a mi a másoltatásoknál eddig sem hiányzott ; reméljük, ezentúl a kiadványok mennyiségére nézve sem fog hiányzani. — A képviselőház ugyanazon ülésében, hazai müépitészeti emlékek fölkutatására és illustrait kiadására az 1872-ik évre 10,500 frtot — mely összeg az akadémiai arcliaeologiai bizottság rendelkezése alá esik — és a visegrádi romok föntartási költségeire 15,000 frtot ajánlott meg. Ugyanekkor Horváth Mihály emelkedett szellemű beszédet tortott, és indítványt tőn, hogy Horváth István példájára, kinek a 40-es években országgyülésileg 2000 pengő forint irói évdíj utalványoztatott, szavazzon meg a ház 3000 frt irói évdíjt irodalomtörténetünk megalkotójának, a nemzetét félszázad óta az irodalom terén fényes eredménynyel szolgáló Told y Ferencinek. E közlelkesedéssel fogadott indítványt Lónyay ministerelnök ő nmlga oda módosítá, hogy Toldynak nem 3000, de 4000 frt szavaztassák meg, azonban nem évdíj, hanem rendkívüli nyugdíj ezímén, egyetemi könyvtárnoksága után. A mellett tanári hivatalát megtarthatja. — A ház ez értelemben utasítá az indítványt a pénzügyi bizottsághoz. Megszavaztatása fölött — a lelkes fogadtatás után itélvc — nincsen, és nem lehet kétség. — Temes vármegye monographiája. A „Századok" 1868-ik évi folyamában említve volt Teines vármegye közönségének ama hazafias intézkedése, hogy a megye monographiája megírására 250 db arany pálvadíjt tűzvén ki, egyszersmind a pályanyertes munkát 1000 példányban saját költségén kinyomatni rendelé. — A pályázati határidő a múlt 1871-ik év december 31-kén lejárt, a nélkül, hogy egyetlen pályamunka érkezett volna be, — mely körülmény annak tulajdonítható, mivel köztudomás szerint nagyszorgalmú és jeles történészünk Pesty Frigyessel, kie tárgyra már roppant anyagot gyűjtött össze, senki sem érzé magát hivatva versenyezni. Pesty pedig, ki gyűjtéseit folyvást fáradhatlanúl folytatja, igen helyesen sokkal többet