Századok – 1872

Szilágyi Sándor: Id. Rákóczi György születési éve s a Bocskayról szóló ének 56

58 TÁRCZA. tart müve irodalmi általános ertekére és saját irói hírnevére, semhogy a monographiát a határidőre elhamarkodva befejezni sietett volna, midőn még okmánybávárlatait tökéletesen be nom végezhette. Kész volt inkább lemondani a netaláni pályanyertcsség előnyeiről. Szintoly nemesen cselekedett azonban Temes vármegye, mely f. évi január hó 2-kán tartott közgyűlésében elhatározáegyenesen Pesty Frigyest kérni föl monographiája megírására a föntebbi föltételeknek részére leendő biztosítása mellett, — az iró kutatásait korlátolt b á r m i n e m ü határidőtől pedig egyszerűen fölmenté öt. Ugyancsak e derék vármegye főispánja, a magas műveltségű s tudománypártoló Ormos Zsigmond úr Temesvár-vidéki történelmi és régészeti egylet alapításán fáradozik. Éljen ! — Toldy Ferenc/, az örök munkásságú veterán tudós ismét egy jeles kötettel gyarapítá irodalomtörténetünket, ama tanulságos öt értekezés által, melyeket a in. tud. akadémiában újabban tartva, most ennek kiadásában „Ujabb Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez" czím alatt önállólag közrebocsátott. A 124. lapnyi kötet tartalma a következő: I. Magyar Pál, XIII-ik századbeli kanonista. II. Margit kir. herczegnő mint ethieai iró. III. Bakii Bernardin magyar-olasz szótárkája 1582-ből. (Második közlés). IV. Egy XVI-ik századbeli növénytani névtár, XVII. és XVIII. századi párhuzamokkal. V. Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt. — Ezen utóbbi nagybecsű tanúlmány — mely hét alosztályból s egy toldalékból áll — a legkiválóbb érdekű és szélcsb körbeu elterjedésre hivatott mind az öt között, s midőn a kitűnő tudós — kinek nálunk senki sem őszintébb tisztelője — ezen műve iránti teljes elismerésünket élénken hangsúlyoznánk, annálinkább sajnáljuk, hogy épen c becses tanúlmányáoak egy jegyzete (a 81 — 83. lapon olvasható jegyzet) ellen vagyunk kénytelenek legalább annyi észrevételt tenni, bogy az ősz tudóst itt örökké fiatal heve kissé elragadta. Mert az a szenvedélyes hang, melylyel egy derék fiatal iró, F. J. ártatlan és bizonyára csak a legjobb szándékból irt ezikke ellen kikel, nem méltó egy Toldy Fercnczhez. Megemlítjük egyúttal, bogy Toldynk egyik legmonuinentalisabb s mindenesetre legelterjedtebb müve : „A Magyar Nemzeti Irodalom Történetéinek harmadik kiadását most rendezi sajtó alá, — dicséretes szokása szerint, az időközben fölmerült irodalomtörténeti újabb fölfedezések eredményeivel bővítve. így pl. már a