Századok – 1872

Garády: A Török-magyarkori Államokmánytár I. és II. kötetének ismertetése - 326

3 38 TÁltCZA. lentés, 1682." h :ui történeti érdekű, a kir. kamarai levéltárból. Miu<! kettő közöltetni fog a „Századokéban. Erre az itlés, 7 óra után eloszlott. — A magy. tud. Akadéiuiáuak utolsó jelentésünk óta három ülése volt, mely történelmi tekintetben érdekes. April 22-én az I. osztály ülésében Hunfalvy Pál Roesler müvét mutatta be, melyet múlt füzetünkben mi is ismertettünk. Kivonatilag ismertette a német tudós állításait, s azok közül különösen azt, mely szerint Erdély csak a XI. században foglaltatott el a magyarok által, és a székelység akkor települt meg hegyei közé, mint végőrség, magáévá tette. A fölolvasás végén Wenzel r. t. fölszólalt az ellen, hogy ilyféle tárgyak az I. osztály ülésében hozatnak szóba, de véleményünk szerint helytelenül, mert napjainkban már a nyelvészet és régibb történelem közt a legbensőbb összefüggés létezik. April 29-kén az Akadémia összes ülésén Szabó Imre szombathelyi megyés püspök mondott nagy hatású beszédet Bittnicz Lajos t. tag fölött, ki mint archaeologus a történelem barátjainak is kegyeletes emlékére méltó. Május G án a II. osztály iilé sében Rómer Flór is tartá székfoglalóját mint rendes tag „A magyar jelmezről." Értekezésének csak elejét és végét olvashatta föl, de e töredékekből is ki volt vehető, mily érdekes a tárgy, s mily helyes szempontokból indult ki értekező. Szerinte jelmez tekintetében az európai népeket két csoportra lehet osztani, melyeket egy Danezkától Fiúméig vont képzeleti vonal választ el egymástól. A keleti népek : magyarok, lengyelek, oroszok, törökök úgy hasonlíttottak egymáshoz ruházatban, mint a nyugoti nemzetek, kiknél franczia, olasz vagy angol viselet közt a múltban, úgy mint jelenleg semmi lényeges különbség nem volt. A nyugoti divatok áthatottak Magyarhonra is, s az úri rend minden korszakban követte kisebb-nagyobb mértékben a nyugoti öltözék változásait, anélkül azonban, hogy a magyar jelmez teljesen kiszorúlt volna. A mostani magyar ruha a török időben keletkezett és a török után képződött, csakhogy a XVIII. század folytán, megfelelőleg a metamorphozisnak, mely nyugaton a római tunikát meléaynyé, a köpenyt frakká rövidítette: a hosszú, talárszerü öltönyből rövid dolmány lett, mely csak a legújabb időben nyúlt meg ismét az atillában. A nagy tetszéssel fogadott értekezésre Toldj- Ferencz, Wenzel Gusztáv és Horváth Mihály némi észrevételeket tettek. Az utóbbi különösen Lehel és