Századok – 1872

Thaly Kálmán: Az egri vár ágyúi és lőszerei 337

TÁRCZA. 337 Bulcsú ruházatáról szóló bizonyos német krónikát, és lady Montague 1717-beli utazásából vett adatokat említett föl. Rómer után Wenzel Gusztáv tartott fölolvasást „Nyitra vármegyének XIV. századbeli vámhelyeiről," egy 1423-ban készült jegyzék nyomán 24 vámhely nevét sorolta föl, köztük Galgócz, Csejthe, Vág-Ujhely, melyeket tudni fontos azért, mert kijelölik az akkori kereskedés était ; miután pedig e helyek között egy sem fordúl elő, mely Szeniczétől nyugotra, a Fehérhegyen túl feküdnék, — értekező úr azon gyanítását fejezé ki, hogy azon rész, Szakolcza, Halmi akkor Újvár, nem tartozott még azon időben Nyitra vármegyéhez. E fölolvasások után az osztály még Horváth Árpád urat ajánlá a történelmi bizottság tagjának, az ülés befejeztével pedig Rómer a fölolvasásához gyűjtött becses jelmezrajz-gyüjteményt mutatta meg a tagoknak — Az egri vár ágyúi és löszerei. A régi védrendszer és fegyvertan történetéhez nem utolsó forrásokúi szolgálnak, sőt némelykor kiváló érdekű adatokat is tartalmaznak ama leltárak, melyek erősségek átadása alkalmával az ott talált lövegekről s löszerekről szoktak fölvétetni. Ezek sokszor igen pontosak és részletesek, bástyárúl bástyára, telepről telepre mennek : úgy hogy a várnak nem csak egész fölszerelési rendszerét, de egykori erődítési részleteiuek fekvését és elnevezéseit is megtudjuk belőlök, — azonkívül a hadszertárban levő öregebb és apróbb mindenféle had- és lőszerek miségét és mennyiségét. Egy ily igen becses leltárról, mely 1690-ben Nagy-Kanizsa vára megvételekor az ott lelt lövegek és hadszerekről készült s jelenleg a hg Batthyányiház levéltárában Körmenden létezik, már emlékeztünk („Századok" 1869. 259—61., és 1870. 416—17.1.) ; hasonló nagybecsüek az általunk eredetiben már ismert s alkalmilag ismertetendő munkácsiak 1 688 és 17 11-ből, a szatmári 1704-ből, a szádvári 1684-ből és az egri 1687 ? 88-ból, melyről most leszen szó. Ezen utóbbit, midőn az egri vár egy százados török uralom után végre, — fájdalom, nem annyira magyar, mint n é m e t kézre került : 1687 december 5-kétől 1688 november 22-kéig Un ter burger A n d r á s nevü es. k. hadszertárnok í'Zeugwart) szerkeszté, a német katona-hivÄtalnokokat jellemző pontossággal. A 9 ívnyi füzet, melynek eredetijét a kir. kamarai levéltár rendezetlen részében leltem, fejezetekre és rovatokra oszlik. Első fejezetében a várral együtt átvett ágyúk, 24»