Századok – 1872

Thaly Kálmán: Koháry István rabsága történetéhez 238

thaly kálmántól. 23!) Ungariae et harám partium, velit haue gratiam exhibere, ut «altem ad parolam a Tekelio expetere dignaretur, vei vero experiri : pro quali rantione dimitteret? Minorem enim fratrem Joannem, elapso armistitio per Carponenses rebelles captum et ad Tekelium transmissum, jam in eaptivitate mortuum esse audivi *), — de alterius vita etiam dubito, si augustissima Aula et Vestra Exeellentia non juvabit ipsum " (Eredetije Budán, a kir. kamara levéltára rendezetlen részében). n. Kobáry Farkas levele, Csáb rág, 1684. január 11., édes anyjához gr. BalassaJudithoz, Pozsonyba. „Alázatossan szolgálok Nagyságodnak. Hogy Nagyságodnak gyakortább lehessen parancsolni erre az földre : vagyok azon, mennél többször küldhessek embereket. Énnekem magamnak is nehéz, hogy semmi bizonyos hírt nem hallok István báty ám-uramról ; mind kecskemétieknek, íiTind gyöngyösieknek **) meghadtam, hogy postát küldjenek ö kegyelme után, és irott levelemet megvigyék, — az minthogy már Gyöngyösről el is ktildötték Az kuruczok is most is, az mint hallom, az fölföldön még mind meg nem alázták magokat. Rabata generálisnak is irtam bátyám-uram dolgában: lenne segítséggel, és vagy parolára, vagy micsoda sarczon eresztené ki Tököli ? méltóztassék végire menni ; de csak azt irja, hogy az ő irása haszontalan, hanem az méltóságos ö Fölsége udvaránál instálnék, hogy az lengyel király jóakaratja által könnyebbülhet és lehet szabadulása ő kegyelmének. Csak mindenütt az biztatás megvan, — csak Isten éltesse ö kegyelmét : mégis, várhatjuk szabadulását ; már elválik, mi hirt hoznak az oda való gyöngyösi posták. En már csak alig várnám, hogy az posta meggyünne ; mert az mint Nagyságod is sokszor mondotta, hogy kételkedik *) Vak hír volt. * ) Részben a Koháry-ház jobbágyai. T. K.