Századok – 1872

Wlassics Gyula: Ladányi Gedeon „Magyar királyság alkotmánytörténeté”-nek ismertetése 175

177 könyvismertetések, bír álatok. Másrészt épen ezen körülményből származik az is, hogy szerző különös kedvvel időz a köztörténet nagyobb szabású eseményeinél és sokszor megfeledkezve, bogy czélja az alkotmány történetírása, nem annyira alkotmányos intézményeink belső fejlődési procedúrájára, mint a külső okokra látszik nagyobb figyelmet fordítani. Terünk sziik kerete nem engedi, hogy bővebben ismertessük e müvet, bármennyire örömest foglalkozunk is vele, de a mü í'27. lapra terjedvén, oly nagy terjedelmű, hogy meg kell elégednünk, lia olvasóink tájékozására csak rendszerének ismertetésére szorítkozhatunk. Röviden megemlítjük, miszerint a bevezetés után szerző az Árpád-dynastia korszakának tárgyalásába bocsátkozik, s a magyar állam népe rendi- s osztályviszonyainak megismertetésével Sz.-István politikai rendszerét s az új királyság alkotmányát tárgyalja, kiterjeszkedvén azon kérdésre is, vájjon kötött e Sz.-István a nemzettel új közjogi szerződést? S hathatós érvekkel igyekszik Kovachichot azon nézetében megczáfolni, mely szerint ö István királyt új közjogi szerződés alkotójának tartja, Hartwik krónikájára támaszkodva. Ezután azon viszonyt tárgyalja, mely István királyi hatalma s a nemzet szabadsága közt érvényesült, nemkülönben éles szemmel vizsgálja az akkori feudális átalakúlásokat is. Az aranybullát, mely az angol Magna Chartával egyidejű, beható vizsgálódás tárgyává teszi, ennek okaival, tartalmával, czéljával, fontos következményeivel s az 1231-iki törvénynyel bőven foglalkozván. Miután az Árpádok egyéb az alkotmány történetében fontossággal bíró intézkedéseit tárgyazza, a kormányrendszerre s a vármegyék alakulásaira fordítja figyelmét, kitüntetvén, hogy kik vet'ek részt a megyék congregatióiban, hogy vált a szolgabiróság a nemes s nem-nemes elem összekapcsolójává, mily nagy a bírák, a vármegye más tisztviselőinek (várispán, alispán) s általában a megyegyülések hatásköre? E kérdések tárgyalásával a második részre, azaz a vegyes dynastiák korszakára tér át, ezt a királyválasztás s az Anjou-dynastia örökösödési jogának fejtegetésével kezdvén meg. Az Anjou-királyok után, kik alatt a kormányzat rendszere ugyanaz volt, mint az előbbi korszakban, azon hiányt pedig, mi