Századok – 1872

Wlassics Gyula: Ladányi Gedeon „Magyar királyság alkotmánytörténeté”-nek ismertetése 175

178 könyvismertetések, bír álatok. az 12111. *) évi törvény mellőzésével előállott, eléggé pótolá a a megyék fejlődése, Mária, Zsigmond, Albert, I. Ulászló és V. László alatt a nemzeti- s olygarcha-visszabatás befolyását az alkotmányra tünteti szem elé. A nemzeti reactiót Máriás Zsigmond alatt, s a főúri reactió kezdetét Albert alatt szintén behatóan, külön tárgyalja. Midőn Ulászló uralkodása, az interregnum, a királyság reactiója Mátyás alatt a Jagellók s az olygarcha-reactió korszakát befejezné, áttér a harmadik korszakra, t. i. a Habsburg dynastiára. Ott ugyanazon rendszert követve, mit az Anjouknál láttunk, a királyválasztás s a trónörökösödés kérdéseit tárgyalja mindenekelőtt, s két alszakaszban, úgymint : „A nemzet más alkotmányos jogai" s „Az alkotmány teljes fölforgatása Leopold alatt," e korszakok kihatóbb köztörténeti korai s eseményei szerint fölosztva, minők amott: I. Ferdinánd, Miksa, Rudolf, II. Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd alatti időszakok stb., emitt pedig a vasvári béke, az alkotmány teljes eltöröltetése, az örökös királyság megalapítása, Erdély végleges meghódoltatása, Rákóczi Ferencz forçadalma, a száz sérelem, a gyöngyösi, egri, szécsényi gyülé sek, a nagy-szombati conferentia, a rozsnyói tacácskozmány s az ónodi gyűlés, József király országgyűlései s egyebek végre a szatmári béke megannyi nevezetesebb eseményeinek befolyása szerint tárgyalja alkotmányunk viszontagságait. Mindezekből látjuk, hogy a szerző kiindulási pontúi a köztörténet kihatóbb eseményeit vette s inkább az alkotmány kül-, mint beltörténetét helyezte világosságba; mindannak daczára nem mondhatjuk, hogy a beltörténet figyelmen kivlil hagyatott, sőt több helyütt tapintatosan ügyesen vannak azon szálak összeszedve, melyekből egyik-másik intézményünk az idők folyamában felsarjadzott. De bármily elismeréssel vagyunk is egyrészt szerző fáradsága s szorgalma, másrészt azon hézagot pótló jeles mű iránt, melylyel publico-történetirodalmunkat gazdagította, lehetetlen két fontos körülményre szerzőt nem figyelmeztetnünk. *) E törvény jogot adott az országnak legfőbb hivatalnokai (nádor, országbíró, tárnok, cancellár s az 1298-iki királyi-tanáes) választására. Az Anjouk alatt maguk a királyok gyakorolták e jogot. (Ladányi „Alkotmánytörténet" 199. lap). W. Gy.