Századok – 1872

Bujdosó Valentinus: Károlyi Zsuzsánna magyar királyné 126

1-126 TÁRCZA. rabélyos ezerének tabelláiból tudám, hogy ennek egyik századosa a fiatal b. 13 e r c u y i A d á m vala. A múlt nyáron Szent-Antalon kutatván : a gr. Koháry Farkashoz szóló levelek közt egyszerre csak kezembe akad a Névtelen Laban cz Napló jól ismert, kegyetlen irása ; nézem az aláírást : Berényi Ferencz ; a dátumot: 17 03, Románfalva, szerzőnek a Naplóban gyakran emlegetett birtoka. Előfordúlt a levélben: Ádám is, ki Koháry Farkasnak egyik leányát, Zsófiát épen akkor, 1703-ban, a kuruczvilág kezdetén vette nőül. Igen megörültem a Névtelen Labancz Napló kétségtelen szerzője :báró Berényi Ferencz fölfedezésének, kitől aztán a Koháry-levéltárban több levelet is találtam. Nevezzük tehát e Naplót ezentúl : B e r é n y i - N a p 1 ó n a k. T. K. — Károlyi Zsuzsána, magyar királyné. Köztudomású dolog, hogy a diadalmas Bethlen Gábort 1620-ban a beszterczebányai országgyűlésen a Rendek egyhangúlag kikiáltották magyar királynak. O a „választott király" cziinet viselte is, és a magyar, erdélyi és Bethlen-czímert egyesítő pecsétei s érmei eléggé ismeretesek. Tudtunk szerint azonban nem volt még eddig ismertetve K á r o-1 y i Zsuzsánának, Bethlen Gábor első nejének , m a g y a r királynői jelvénye, melyen a Szent-István koronája alatti magyar és erdélyi országos czimer közepette, ott pompázik szívpajzs gyanánt a mostani gróf Károlyi-ház ezimere : a szivet tartó karul-madár, koronás kígyó által körítve. E nevezetes pecsétnek — melyet rajzban ide mellékelünk — rajzunkkal teljesen hasonló nagyságú, ép példánya látható — papírfölzettel, ostyába nyomva— Károlyi Zsuzsánának Eperjcstt, 1622. január 22-kén költ eredeti levelén, melynek fejezete ez : „Susanna, Dei gratia electa R c g n o r u m II u n g ar i a e, D a 1 m a t i a e, Croatiae, S c 1 a v o n i a e etc. Regina, Transsylvauiae Principissa et Siculorum Comitissa," Aláirás : Susanna in, p.