Századok – 1872

Ipolyi Arnold: Magyar ősvallási és nyelvemlék - 116

118 TÁRCZA. ó-szláv Chor (nyilván azonos a magyar kór-ral) egyszersmind egy rosz szellemnek s istenségnek is neve. A szövegnek „tájias helyesírása miatt első tekintetre kevésbé értelmes kifejezéseit, mint : kik m kék , sederges = szedergyes vagyis szederjes, zőt = ződ vagyis zöld, soma = szórna vagyis szalma, könynyen meg lehet fejteni. Ellenáll azonban a megfejtésnek egy két sajátságos kifejezés, úgymint mindjárt az elején : Can, azután C z u s, mely utóbbi talán csúz lehetne, de a mi így sem igen magyaráz ; továbbá az Jas F i i a s talán : ijas-fijas, stb. Figyelmet igényel a mondatok azon menete, a mint egyik a másikra viszi át a tárgyat, mire minap Greguss a költészetről szóló akadémiai értekezésében figyelmeztetett, a mint ez jelenleg még értelmetlenül a gyermekversek töredékeiben fönmaradt és szerinte a vers párossági kellékében találná magyarázatát. De a mit én hajlandóbb volnék ily régibb hagyományos igézési, mythologiai eszmék s formulák töredékeinek tartani. Érdekes még ebben különösen azon ritka eset, hogy az igézés szövegében egyenesen meg van nevezve azon személy is, a kire ezen igézés alkalmazva használtatott : ez Nagy Péter volt. Az ö számára Írhatta le azt Nagy Gergely, nyilván a család Írástudó s az ilyenekben jártas tagja, a ki a szöveg alá irta nevét. S a följegyzés máig ugyanezen család, a Szopori Nagy-családnak levéltárában maradt fönn, melynek egyik ivadéka, legjelesebb történet- s okmánybúváraink egyike, Szopori Nagy Imre kir. táblai bíró, a Magy. Akad. és Tört. Társulatunk vál. tagja, az eredeti kéziratot velem közölni szíves volt. Itt is egy levélboríték lapjára van az följegyezve, valamint a minapi közleményemben említettek egyike, mely hasonlón így, családi levéltáramban, egy levél hátán jön elő. Valamintliogy a kor is, mint a följegyzett évszám tanúsítja, szintén a XVII. század közepe. E mellett hasonlón még egy lóbetegségre szóló igézés is következő, kevésbbé jelentékeny töredékben olvasható u. ott: „Anno 1667. die 15 Április. Ezen Imátságomra Légy elsőben En keresztet vetek Attyának fiúnak cs az vigaztalo szent Lelek Istennek nevében Ur Isten mondom azt szent igidel cs szent hatalmadal és szent paranczolatodal Ur Isten gyogicz megh ezt az Szurkye Lovat az szeginek szerenczejre Ur Isten gyogyez meg. Es kösz az szörmiben az farkaban Ezeket Isopot, Kútban