Századok – 1872

Garády: A Török-magyarkori Államokmánytár I. és II. kötetének ismertetése - 107

113 KÖNYVISMERTETÉSEK, BÍRÁLATOK. képen szabados csendes állapotunk solia nem lehet." Midőn tehát Ferdinánd újból megtámadta a cseheket, kikkel szövetségben állt Bethlen, ez is kardot rántott. A hadjárat eseményei ismere­tesek történetíróinkból ; ismétlés helyett lássuk inkább, mi ke­vésbé van tudva, kivált a portával szemben minő eszközöket kellett használnia Bethlennek, ha czélhoz akart jutni. Bethlen politikájának a portán föemeltyüje volt a markok kenése. Házi János portai követét, midőn segélyt kéretett általa Ferdinánd ellen, 1621. mart. 25-kén kelt utasításában felhatal­mazta, hogy „a fővezérnek 12, kihajának 4, Halil basának 1, Görcsinek 8, Kapi agának 4, a hocsának 6, ezenkívül a can cellárnak s egyebeknek öszvesen 50 ló teher pénzt Ígérjen." Ha ezt az illetők keveslenék, szabadságában állott 75, végszük­ségben pedig 100 ezer írtig ajánlania. Ez valószínűleg keveselve lön, mert ugyanazon évi april 30-kán Dóczy István és Kiiuay János Bethlen nevében, Kölln János és Gessenius Sámuel Fri­gyes cseh királyében csak magának a nagyvezérnek 80 ezer tallérról adtak kötelezvényt, „ha az országok és ő felségek dol­gaiban szorgalmatosan fog törekedni és forgolódni." S még azon évi aug. 7-kén intézkedett, hogy Tholdalaghy Mihály portai kö­vete „császár konyhájára 100 ökrét s 1000 juhot, fővezérnek 40 ökrét, 400 juhot, Giircsi Mellemet passának 10 ökrét, 100 juhot, Muftinak és az több vezéreknek is, az mint jut illendőképen osz­sza s az több aprólék élést is hasonlóképen az melyeknek inkább kívántatik az kedveskedés, azoknak oszsza." A kedveskedések közt találtam 1(522. végéről azt is, hogy Bethlen néhány szép német rableánykát és gyermeket küld a nagyvezérnek, kiknél szebbeket talán maga sem látott, ha viszont neki a nagyvezér 3 szép sátort és egy kalika-sátort udvarával stornáczával szerez. De ha Bethlen kent, kent Ferdinánd is. Bethlen 1621-ki aug. 7-kén a nagyvezérnek, a ki elég török tatár hadat rendelt melléje, irja: „ez óráig mi mellénk senki nem jött, hanem az egri gyönli aga valami százötven lovassal, nem is reméljük annál inkább nem hihetjük, hogy senki hozzánk jőjön segítségre, mert a spanyol király anyja igen megvakította szemeket az mi mellénk rendelt szerdárnak és Habil effendinek, csak többnek is ne jutott volna ebből az méregből, mely miatt császár birodalma veszedel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom