Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73

90 MARINO SANUTO MAGYAROESZ. 1496 — 1501-BEN. hogy a Frangepánok a község önállósága ellen fondorkodnak : azonnal lépéseket tettek, hogy ezt megakadályoztassák. „Quelli di Segna — mond ugyanazon tudósító — per niente non volono assentir di vegnir piu sotto el dominio di questi signori Frangipaui ; et che piu presto voriano hrusarla et abandonarla, e darse a Turchi. Et hano mandato uno di soi capi ala maesta dil re stb." (u. o.). Frangepán Angelo pedig, a velenczeieknek meghitt barátja, arra törekedett, hogy Segnát a köztársaságnak hatalmába kerítse („el conte Anzolo di Frangipani liavia mandato uno secretario a Piero Boldu conte di Arbe ; et vol dar Segna ala Signoria" 1499. febr. 9., május 4.\ S ezen veszélyes conjuncturák eredményezték leginkább azt, hogy Segna város még 1499. Corviuus Jánosnak adatott birtokába. Mikor pedig 1500. September havában Frangepán Bernát és Angelo kibékülvén egymással, ennek folytán Bernát a várost tettleg el akarta foglalni („per mezenita dil conte Michiel suo nepote fero paxe tra il conte Bernardin e lui conte Anzolo di Frangipani ; et veneno con cavali 10 per uno ad abocharsi insieme; si dice, el conte Bernardin vol tuor Segna, perho si abochato ; tamen a Segna si sta con gran guardie" stb. 1500. sept. 17.); úgy látszik, egyedül Lónyay Albertnek („domino Alberto Deloya), ki ekkor mint segnai kapitány említtetik (1500. okt. 7.), eszélye, bátorsága és erélye hiúsította meg a Frangepánoknak Segna elleni törekvéseit. 7) A Horvátországtól kelet felé fekvő vidékekről Sanuto munkája csak töredékes és igen hiányos tudósításokat tartalmaz. Legczélszerübbnek látszik tehát, ezekre itt szintén csak röviden hivatkoznom. Névszerint : a) Szerbia állására nézve nemcsak az első 1389-ki rigómezei ütközet, hanem azon intézkedések is fontosak, melyek ennek folytán az országnak a törökök elleni biztosítása végett tétettek. Ezek közt talán a legnevezetesebb azon birtokcsere, melylyel Brankovics György 142G. Belgrádot és Szerbiának néhány más vidékét igen terjedelmes magyarországi javak fejében Zsigmond királynak átengedte ; s minek következtében egyrészről Belgrád és több más szerbiai város és vár a magyarok közvetlen birtokába jutott, másrészről pedig a szerb dezpota