Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73

WENZEL GUSZTÁVTÓL. 91 a magyarországi főurak közt is előkelő helyet nyert. S így volt ez Sanuto tudósításai szerint is. Mert valahányszor Szerbia egészben véve említtetik, azt mindig a törökök birtokában látjuk ; holott a szerb dezpotáról ismételve az mondatik, hogy Magyarországban van (p. o. „Vene meser Zuan Foieta di Arbe, doctor, auochato per nome del despot! di Servia, quai e in Hungaria" 1500. jun. 14. stb.). Ettől egészen független a belgrádi bán, ki a magyarországi dignitariusoknak egyike („1501. adi 12. marzo vene in Colegio el ban di Belgrádo, stato a Roma, e torna in Hungaria" stb.) ; s míg Belgrád mindig mint Magyarország egyik fontos végvára említtetik ; Szemendria már a törökök hatalmában van („Smedro locho di Turchi." 1501. mart. 12.), s környékén a magyarok a törökökkel gyakran csatáznak, (p o. „Turchi fono rotti verso Smedro da Ongari" 1500. okt. 30. stb.). b) Még hiányosabbak a Bolgár országot illető tudósítások, mely szintén csak mint a magyarok és törökök közti csatatér nevezetes (p. o. 1500. aug. 24.) ; s ha nem ismernők az 1503. augustus 20-ki békekötést, azt vélhetnők, hogy egész Bulgária akkor már a török hatalmában volt. Mindamellett vannak adataink, hogy ezen országnak több helysége akkor még magyar uralom alatt állt'::

"). c) Végre Havasalföldet (Valachia, vagyis az u. n. Ugrovlachia) és Moldovát (Maurovlachia) illetőleg, félreismeretlen azon folytonos határozatlanság, melyben ezen két ország ekkor a török porta, Magyarország és Lengyelország közt ingadozott. Havasalföldet, hol ez időben Kalugeres (a Kaluger, vagyis barát fia) Radul volt vajda (1493—1508.), az 1393-ki I. Bajazed szultán és Mircsa vajda közti ismeretes capitulatió, és az 1460-kidI. Mohamed szultán és Vlad vajda közti szerződés alapján, a törökök a Porta tartományának állítják. Ellenben Moldva 1529. előtt a törökkel még nem szövetkezett, s így az itt szóban lévő idő alatt a török igényeknek sem volt még tárgya ; sőt Sanutónak Moldvát tárgyazó, noha csak töredékes és igen rövid adatai annál érdekesebbek, mert István vaj da, kinek kormányzását és háborúit mold-*) Hammer József, Geschichte des Osmanischen Reichs, I. köt. Pest 1834. 659. 1. 7*