Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73

74 MARINO SANUTO MAGYAROESZ. 1496 — 1501-BEN. Luzsiczát akkép annectálta Magyarországhoz, hogy azok a magyar szent koronánál zálogképen mindaddig maradjanak, míg a csehek által 400,000 aranyforinton és a meghatározott járulé­kokon ki nem váltatnak („Regnum Hungáriáé plenum in eis, utile et directum dominium habere debebit, donee stb."). S hasonló szerencsével terjesztette ki Mátyás az ország határait III. Frigyes császár irányában is ; úgy, hogy midőn 1490. ápril hó 6-kán meghalt, Bécs város Alsó-Ausztriával, és Styria is hatalma alatt álltak, melyet a rendek és a nép hódolata folytán nemcsak birt, hanem erős kézzel gyakorolt is. Halálával azonban általános vál­tozás állt be. S míg a főurak pártokra szakadva arról tanakodtak, vitatkoztak és fondorkodtak, hogy ki legyen most ezen hatalmas országnak királya ; Zápolyai István pedig, kire Bécsnek örizete volt bízva, azt egyéni és pártérdekeinek tekintetéből még julius hóban önhatalmilag hagyta oda : addig Miksa római király au­gustus 22-kén Bécs városát minden akadály nélkül foglalta el, s tíz napi erős ostrom után Upor Lászlót, kit Zápolyai István 400 fegyveressel őrségül ott hagyott volt, arra kényszerítette, hogy Sep­tember 9. a várat is átadta. Azután pedig, pártja által a magyar trónra jutni remélvén, sebes rohammal. Magyarországnak nyugati részeit is nemcsak elárasztotta, hanem november 17. Székes­fehérvárat is elfoglalta és fosztogatta, mely csak 1491. julius 29. foglaltatott ismét vissza. Budát hasonló sorstól a német zsol­dosoknak lázadása megóvta ugyan ; Miksa is pénz szűke miatt új hadi vállalatra képtelen volt : de mindamellett az 1491. no­vember 7-ki békekötés Magyarországra oly kedvezőtlen határo­zatokat foglalt magában, hogy III. Frigyes még 1493. augustus hó 19-kén bekövetkezett halála előtt nemcsak elvesztett orszá­gainak birtokát nyerte ismét, hanem házi hatalmát is újulva emelkedni látta. S míg ehhez képest az országnak határai Ausz­tria irányában nevezetes megszorítást tapasztaltak : másrészről a magyar koronának Morvaország, Szilézia és a két Luzsiczára vonatkozó joga is annyival inkább volt veszélyeztetve, minthogy Ulászló választatván meg magyar királynak, tőle, mint egy­úttal cseh királytól, ezen országoknak rendei kezdettől fogva azt kívánták és várták, hogy őket váltság nélkül is vissza fogja ismét vezetni a cseh koronához; a mint hogy később csak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom