Századok – 1871
Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 388
BOTKA TIVADARTÓL. 397 például Patak és Zemplén. Akkor támadhatott a két névnek synonimieus használata, melynek egyik kifolyása volt az is, hogy mikor már a XIV-ik században Borsva vármegye neve egészen ki jött a divatból, az egri káptalan Borsva föesperesség nevét hivatalos irataiban még folyton fenntartotta, néha pedig a kettőt felváltva használta. Kemej megye is egyike azoknak, melyek emlékezete régen ment feledékenységbe. Mind Béla király jegyzője §. 57, mind a Váradi Regestrum 96. §. tanúskodnak elsőkori létéről. Ezek szerint a Tisza bal partján az abádi révtől kezdve a Berettyó és sárréti mocsárokig benyúlt oda, hol a most Biharhoz tartozó Szerep és egykor Tivan és Tot nevű faluk feküdtek. Ily nevii várispánságnak nyomai az eddigi történeti kútforrásokban nem találhatók fel, de annál bizonyosabb megyei minősége, melyet az idézett 96. §. juttat az által emlékezetünkbe, hogy azt nemcsak provinciának czimezi, hanem nádori közgyűlést is tartat benne : mi mindkettő a megyei állapotnak biztos jellegéül tekintendő. Kemej megyének egy része, mely a Tiszához közelebb feküdt, az egri püspöki hatóság alá tartozván, ily nevű főesperességnek nevet kölcsönzött, mely név a XIII-dik és XIV-dik század lefolytán az egri káptalan kiadványaiban, épen úgy mint a borsvai föesperesség, folytonos gyakorlatban fenntartatott; még akkor is, mikor Kemej az önálló megyék sorából már végkép eltűnt. Tartoztak pedig ezen megye álladékához nem csak azon helyek, a melyek a Kemeji főesperességet képezték és a pápai tizedlajstromban ismételve meg vannak nevezve, hanem azok is, melyek a Tisza jobb partján a hevesi főesperesi kerületet a váczi egyházmegyéhez számították. Balássy Ferencz el nem vitázható érdeme, hogy ezen homályt, mely ezen földterület holléte iránt a tudósok közt felmerült, alaposan eloszlatta. 2 0 ) De az még mindig rejtély marad: hogy IV. Bélának 1261. és V. Istvánnak 1271-ki föntebb idézett azon okmányaikban, melyek az egri püspöki hatóság alá eső megyéket elsorolják, Kemej megye nincsen megnevezve. Míg erre alaposabb felderítés nem fog érkezni, szolgáljon 20 ) Magyar Történelmi Értekező folyóiratban. Pest. 1862. I. köt, 240—247. Egri Emlékkönyv 74.
