Századok – 1871
Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 388
BOTKA TIVADARTÓL. 395 » király a városi szabadalmak legrégibbb kiváltságával tüntette ki, melyet V. István megújított 1 6 ). A Váradi Regestrum 99. és 371. §§-ai szerint Jsép, Fony és Borsi (II. Rákóczi Ferencz szliletéshelye) Patak álladékához tartoztak. Oda tartozott Szirmay állí tása szerint a mostani egyesitett vármegye alsó része. Mivel pedig Szerencs is ezen részében fekszik, és Szerencset az 1216-ik évi pápai bulla Parochiának nevezi megyei értelmezéssel, sőt még 1317-ben is Tamás esztergomi érsek a papi tizedszedés minősége okán Szerencset Comitatusnak czímezi ; mindezeknél fogva elfogadhatónak látszik azon vélemény: hogy az iménti kútforrásokban nevezett Szerencs Patakot képviseli és a kettő váltva egyet jelentett1 7 ). Mikor történt ezen két különálló testnek egyesülése, meghatározni nehéz ; mert habár már IV. Bélának 1261 ki és V. Istvánnak 1271-ki föntebb idézett okmányaiban sem Patak, sem Szerencs vármegyék nevei nem jönnek elő, csak maga Zemplén állván ott ; de mivel más egykorú, sőt későbbi okmányokban is Patak megyéről s főispánokról többször történik említés: fel kell tenni azt, hogy a kettő nem olvadott össze, hanem csak egyesíttetett, és neveik vál va használtattak, mint példáúl : Bereg és Borsva, vagy a mostani egyesített vármegyék divatja szerint. —Végre amivel kezdettem, azzal fejezem be ezen ,4 ) ILO. Notit. Topogr 190. és Fejér Tom. II. 387. Tom. V. vol. 1. 181. Tom. VII. vol. 3. 41. 17) Egri Emlékkönyvben Balássy Ferencz értekezése : Az Egri Egyházmegye alakulása. „Zemplén régente két részre u. m. Zemplén és Patak vármegyére osztatott s ennek folytán a vármegye ezen felosztása szerint a föesperesség is kettőre oszolhatott. . . Nováky ezen állításának igazolására hivatkozik Szirmayra. .. . Azonban bizonyosabb az, hogy a mai Zemplénnek egy része hajdan Szerencs vármegyét (Comitatus de Zerempcli) tette, mely kezdetben Zempléntől különálló területet képezett. Tamás esztergomi érsek 1317. . . . említi Szerencs vármegyét és megnevezi annak némely helyeit. . . . Erre hivatkozva már Podhraezky is azt állítja, hogy Szerencs a XIV-dik században különálló vármegyét tett. .. . Hogy itt (az 1216-iki bulláról van szó) Szerencs vármegyét kelljen érteni, azt nem csak a parochia szónak régi jelentése mutatja, mely a comitatussal egyértelmű volt s azzal gyakran felcseréltetett, hanem Tamás esztergomi éreeknek elébb említett Ítélete is igazolja. u. o. 69, 70.
