Századok – 1871
Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 388
394 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL tak, a nélkül, hogy ez valaha vármegye lett volna, miről bővebben alább lesz szó. A mit talán e czikk bevezetésénél elmondhattam volna, azzal befejezem e tárgyat, tudniillik, hogy újabbkori tudósaink kétségtelennek tartják, miszerint a mostani Bcreg vármegye azelőtt Borsva vármegyének neveztetett 1 2 ) ; miről alább tüzetesen elmondjuk véleményünket. Az első király alkotó szelleme századokra terjedő megyei életnek vetette meg ugyan szilárd alapját ; de ez nem akadályozhatta, hogy az idők romboló viszontagságainak több ősmegye áldozatul ne essék. így töröltettek le az ösmegyék sorából tudtommal Patak, Borsva és Kemej. Vegyük elő egymásután. Már Szirmay, Zemplén vármegye leírásában okmányos adatokra hivatkozva, az egykor különálló, de szerinte később Zemplénnel összeolvadott Patak vármegyére figyelmeztetett, abból magyarázván azon jelenetet is, hogy a pataki főispánok váltva zempléni főispánoknak is Írattak. Ez volt az ő fogalma. 1 3 ) Anonymus honfoglalási története és a Váradi Regestrum elegendő érvet szolgáltatnak arra, hogy Zemplén és Patak két különálló várispánság volt a királyság első századaiban. Ez minden kétségen túl vagyon, de az már nem oly világos : mely megyéhez tartoztak az iménti várispánságok? s vájjon az anyamegye, melynek kebelében a két várispánságnak állani kelletett, Zem plén volt-e, vagy Patak ? Valószínűbbnek látszik előttem, ez ntóbbi. Ugyanis Patak az Árpád-korszakban mindenütt, hol versenyre alkalom mutatkozott. Zemplén mellett előtérbe lép. A név. telen jegyző szerint I-ső András királynak és nejének kedves lakhelyül szolgált. 11-dik András király neje itt szülte a szentek sorába felvett Erzsébet leányát V. István ifjabb királyságá. ban itt tartotta udvarát 15 ). A központúi szolgáló Patakot Imre 12 ) Nagy Gábor 1830-iki Tudományos Gyiijt. 4. köt. 7. 1. Podhraczky Chronieon Budense 1838. 168. Lehoczky Tivad. Századok LI. köt. 722. Balássy Fer. Egri Emlékkönyv 72. Szabó Károly Béla király névtelen jegyzője, 22. I. 13 ) Notitia Hist. Comitatus Zempleniensis. Budac, 1804. 4, 17. ,4 ) Szirmay Notit. Histor. Com. Zempl. 5. 1. Temesvári Pelbartra hivatkozva.
