Századok – 1871

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 388

BOTKA TIVADARTÓL. 393 Visket a hozzávaló várral, mely addig Ugocsához tartozott, a Máramaros földére telepített új lakosok oltalmára keblezte hozzá, jeléül annak, hogy még akkor ily védpontot nélkülözött. ") Szóljunk most Beregröl. A magyar történetírás elsökori kútforrásai semmit sem tudnak Bereg megyéről az első alakulás idejéből. A magyar királyság ős századaiban, még Il-ik András korát is ide értve, Bereg rengeteg erdőség, a curialis stylus nyelvén királyi Praedium, vagy mint IV. Béla és V. István nevezik, Ugocsávái együtt „Forestae Regum," azaz királyi udvartartásra rendelt vadászterület volt. Ekkori anteculturalis állapotját, a királyi okmányokba felvett „Silva Bereg" elnevezés is bizonyítja, így a történelmileg ismeretes 1232-ki kiegyezkedés a király és az egyházi rend között, „in Silva Bereg" keltezés alatt azt jelenti, hogy ezen erdőtenger akkor még a telepítési kezdet stádiumán túl nem jutott, miszerint az okmány helyét szervesen megtelepült vidékre illő más kifejezéssel lehetett volna felváltani. IV. Bélának 1261 ki okmánya hiteles bizonyságot nyújt arról, hogy Bereg III-ik Béla és Il-ik András királyok idejében, csak imént mivclés alá vett új telepitvénynek és irtványok hazájának tekintetett ,")• A tiszamelléki megyék 1271-ki tartományi gyűlésén kihalgatott huszonöt legkitűnőbb család tagjai, az egri püspöki megye határai és javadalmai elsorolása alkalmával, Ugocsát és Bereget elkülönözve a többi nyolcz megyétől „Forestae Regum" czím alatt, arra utalnak, hogy azok csak későbbi telepítés által képeztettek vármegyékké. Megjegyzendő még azo

k számára, kik székes vár nélkül vármegyét nem képzelnek, hogy Beregnek épen úgy, mint Máramarosnak, sem székes vára, sem várispánsága soha sem volt. Az a mondottak ellen mit sem nyom, hogy a Váradi Regestrumban és ezen időtáji okmányokban „Comes de Bereg" és „Comitatus de Bereg" kifejezésekre akadunk ; mert ott a Comes csak az erdőség felügyelőjét, a Comitatus pedig erdei kerületet jelent, épen úgy, mint e kitételek a Bakonyra nézve is használtat-Verböezy Emlékezete Horváthnál. 22. 1. ") Egri Emlékkönyv. 66. Fejér, Tom. IV. vol. III. 43,