Századok – 1871

Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam - 369

NAGY IMRÉTŐL. 371 (lésére, már Zsolt vezérünk által besenyők telepítettek le ; miről Jerney János bővebben ír, és e letelepítést körülményesen megismerteti. 3

) Őseink bejövetele után tehát a Soprony vármegyei éjszaki végeket és Mosony vármegyét a magyar fajjal rokon besenyők foglalták el. A Lajtáról mint határfolyamról értekezvén , szükségesnek vélem, hogy arra is kiterjeszkedjem, miszerint az Árpádok kor szakában kik bírták a Lajta-folyam körüli végeket ? Mint föntebb láttuk, a magyarok alatt az első letelepedők a besenyők valának; az általuk megszállott lakhelyeket tehát őseink közül saját nyelvükön elsőben ezek nevezték el. Valóban, ha a sopronyi éjszaki, és a mosonyi részeknek az Árpádok korszakában volt helyzetét kitüntető térképre tekintünk, fényesebb bizonyítékot arra, hogy a besenyő nemzet egynyelvű volt a magyarral, nem nyerhetünk. Jerney az idézett helyen már kétségtelennek állítja ezt, de még inkább kétségtelennek fog az bebizonyulni, lia a besenyők által megszállott és általuk elnevezett helyek neveinek magyar hangzásáról magunknak meggyőződést szerzendlink. E helynevekről alig fogunk a mai, Soprony vármegyei éjszaki vidékre reáismerni, azóta azok annyira elváltoztak. A XlII-ik században ugyanis Fridi ik osztrák berezeg, és Ottokár cseh királyijai viselt háborúink folytán a besenyők a Lajta-vidékről részint elpusztultak, részint a mai Rábaközbe vonultak ; az ott hátramaradtak pedig beolvadtak a szomszéd Austriából későbben bevándorolt németek közzé, miután mint alább látandjuk, Soprony felsővidéke a XV-ik században a szomszéd német főurak birtokába jutott, kik németeket telepitettek le az elpusztult helységekben, és ezek legnagyobb részt némethangzásuakra változtatták át a besenyők helyneveit, úgy hogy a régi besenyő elnevezésekből csak néhány maradt fönn, mint például Szarvkő, Büdöskút, Nádasd, Rákos és Széleskút, melyeket a németek azután saját nyelvükre fordítottak le. 3) Jerney János. Keleti utazás I. köt. 224. s köv. 1. • 27*