Századok – 1870

Gyárfás István: Régi kun székek pecsétei 309

GYÁRFÁS ISTVÁNTÓL. 313 cséten is a jász czimer egy nyargaló lovon ülő vitéz (lovas íjász), ki előre nyújtott balkezében görbe kürtöt tart. A régi nagy-kún széknek a XVII. és XVIII. századból máikét pecsétje ismeretes ; egyik ezen 1660-ki kolbászszéki, másik az e füzetek 1868. folyama 489. lapján ősmertetett karczagi „NEMES-NAGYKUNSÁG PECSÉTI", mely Karczag város mai czimerét, a bárányt viseli, évszám nélkül. Az 1746-ki kiváltságlevél folytán a Nagy-Kúnság mai czímere : álló oroszlán, feje fölött a fogyó hold é; hatágú csillag; mely czimer teljesen egyez a régi moldvai Cumaniáéval, mely a magyar koronázási zászlók egyikén, mint Cumania czímere, máig szerepel. Dugonics (Magy. Urad. 21.1.) a moldvai Cumania czimereül koronás és kettős farkú, álló oroszlánt mond, hátulsó lábai előtt a fogyó holddal, farka fölött hatágú csillaggal, s a paizs fölött ötágú koronával. Az oroszlán Borsod, Békés s Pest vármegyék czimereiben is megvan. Ezekből látható, hogy ma már csak a Halas széki kis-kúnok régi czímere van meg némi változtatással, a Nagy-Kúnság régi szék czímere helyett azonban -— ha ez valóban létezett — ma a régi moldvai Kunság czímere adományoztatott 1746-bau. Hogy azonban a kecskebak eredetileg nem Kûnhcgyesnek, hanem Kolbász községnek — sőt talán széknek is — szolgált régenten czimeréül : biztosan onnét következtethető, mivel Kolbászszék már 1660-ban, midőn még maga a szék helyéül szolgáló Kolbászközség is fönállott, használta a kecskebak czímert ; és így ezt ugyanekkor egy vele tőszomszéd másik kún város—Kúnhegyes — alig használhatta. Majd, midőn akúnhegyesi és kolbászi lakosok az 1683-ki pusztulás után hazaszállingózva s Kolbáaz város romjait odahagyva Kúnhegyesen telepedtek át, s a kolbásziak elpusztúlt városuk határában bírt gazdag termékenységü földjeiket Kunhegyesről használva, mivelve, Kolbász puszta határát tettleg Kúnhegyeshez csatolták : az egyénileg és birtokilag egyesült két község lakosai pecsétjükre mind e két község elébbi czímereit egyesítve fölvették ; s így lett a Kolbász városi czimer, a bakkecske, a kúnhegyesi czimer jelvényére, a hármas halomra helyezve. Ekként Kolbász elpusztúlván, Nagy-Kúnság székhelyéül 1686-ban már Karczag-Ujszállás, a mai Karczag városa említ