Századok – 1870

Gyárfás István: Régi kun székek pecsétei 309

314 RÉGI KÚN SZÉKEK PECSÉTEL tetik, e szavakkal : „karczag-újszállási és oda rendeltetett kúnságbeli falusi emberek" ; ekkor aNagy-Kúnság pecsétjére ismét a mai Karczag város bárány czimere vétetett föl. Nem is lehet feltűnő, ha a Jász-Kúnság 1746. előtt, mint önkormányzattal és pallosjoggal biró megyei hatóság, kUlön czí meres hatósági pecséttel nem bírt ; mert bár Somogymegyc tulajdon czímeres pecsétet már 1409-ben, s az ez iránt intézkedő 15"0. 62. tcz. alapján pl. Hontvármegye már ugyan ezen 1550. dik évben nyert is : mindazáltal azon régi szokás, hogy a vármegye neve több szótagokra osztva ugyanannyi külön kis pecsétekre, czimer nélkiil metszetett, melyeket az illető szolgabirák őriztek, Schwartner és Perger szerint Szabolcs, Ugocsa és Szatmárvármegyékben nemrégenteis használtatott, sőt Máramaros csak 1748-ban készíttetett tulajdon czimerü pecsétet.*) A Jász-Kúnságnak régi megyei szervezetéről igen kevés adat van ; úgy látszik, hogy itt az önkormányzat minden ágát a régi vérségi vagy nemzetségi viszonyból kifejlett székek vitték; ilyenek valának a Jászságban : Berény ; a Nagy-Kúnságban : Kolbász ; a Kis-Kúnságban : Mizse, Kecskemét, Halas ; a Fejérvármegyében volt régi kún szállásokon: Hontor; a Temes és Marosköziekben : Zenthelt;és igy összesen hét jász és kún szék (sedes). Hogy e hét szék mindenike külön pecsétet használt: ezt a halasi és kolbá«zi szék íönt leirt pecsétjei igazolni látszanak. GYÁRFÁS ISTVÁN. *) Nemesaka Schwartner és Perger által említettek, de Kflzép-Szolnok vármegye, Kraszna és Kővár vidéke is ily pecsétet használtak még a múlt század elején, Rákóczi-korában, mint eredeti kiadványaikon gyakran láttam és másolati gyűjteményemben megjegyzém. Sőt úgy tetszik, U n g h és Doboka vármegyék ily pecsétjét is láttam ; de ennek előbb pár ezer ívnyi gyűjteményemben utána kellene néznem. Szerk.