Századok – 1870

Podhraczky József: Magyarország czímerének eredete 226

Magyarország czímerének eredete. Hazánk czimeréröl állíttatik a „Századok" 1870. januáriusi füzetében, hogy annak heraldicai szerkezetéről csak igen kevesen bírnak tiszta fogalommal ; ezért az országczímer heraldicai szabatos leirása és a „Századokéban közlése indítványoztatok Az indítvány már tetté is lön, a múlt füzetben olvasható bizottsági megállapítás közlése által. Nem lesz azonban tán fölösleges, ha az országczímer eredetéről e helyütt kissé bővebben is értekezünk. Magyarországnak mostani czímere kettős kereszttel egyesített négy vörös és négy fehér fekvő vonal, melyeket nem elég híven „pólyáknak" (fascias) neveznek. Mind a kettőről röviden fogok értekezni, okmányok és egyéb hiteles kútfők szerint. Kétségen kívül egyedül a kettős kereszt volt nemcsak Szent-István király apostolkodásának jelvénye, hanem az országé is, mint a regnicolák régi pecsétje, és Hunyadi Mátyás király : Epistolae Matthiae Corvini Kegis Hungáriáé. Cassoviae, 1744. 8. r. lib. 4. p. 52—58. bizonyítja: Epist. 27. „Quae, ut Sanctitas sua aperte cognoscat, certa esse debet, d u p 1 i с a t a m illám crucem, quae Regni nostri insigne est, Gentem Hungaricam libentius triplicare velle, quam in id consentire, ut bénéficia et praelaturae ad ius Coronae spectantes, per Sedem Apostolicam conferantur." — Az-az : Hogy ö Szentsége világosan megértse az ország elégedetlenségét : bizonyos lehet, hogy a magyar nemzet azon kettős keresztet, mely az ország czímere, készebb meghármazni, mint abba beleegyezni, hogy a korona jogához tartozó egyházi és praelatusi javadalmakat az apostoli szék adományozza. Hartvic is határozottan Írja, hogy a Magyarország czímeréb;n kitetsző kettős keresztet II. Sylvester pápa küldte apostoli jelvényül Szent-István királynak és törvényes utódainak : „Crucem insuper ante regi ferendum, velut in signum apostolatus, misit."