Századok – 1870

Ipolyi Arnold: Utószó a „Szíhalmi Leletek”-hez 455

UTÓSZÓ A SZÍHALMI LELETEKHEZ. 455 Végre említem a fémnemüeket, s ezek között legelőször is a ritkasága által nevezetes két ezüst karpereczet; említem a kétfülü vasbögrét, mely a Földvár körüli udvarok egyikén találtatott, úgy 3 darab vassarkantyút, 3 darab nyílhegyet, 1 vaskarikát, vas-zabla-részt, s egyéb, rendeltetésüket tekintve biztosan alig jellemezhető vasrészleteket, melyek valószínűleg rozsda által megemésztett számos vaseszközök és fegyverek maradványai, és melyekről, miként az egy pár bronzféléről is, értekezésem folyamában már úgyis bővebben szóllottam. Mindezekre, valamint úgy is elég homályos és színtelen értekezésemre vessen némi fényt ásatásaimnak legújabb és legcsillogóbb eredménye az itt szemlélhető arany-lelet, állván az — hogy újabban is elmondjam — két darab hatsoros karikagyűrűből és hat darab nyakék-részletből. Utószó. IPOLYI ARNOLDTÓL. A szíhalmi ásatásoknak eredménye nemzeti műveltség történetünkre nézve. Előadásainkkal a kiállított tárgyak lel hely ének története, azok k o r á n ak régiségtani meghatározása, az ásatás történetének leírása s a leletek előj övetele körülményei előadása, a tárgyak száma s alakja megismertetése által, úgy hisszük, kimerítőn tájékoztuk a tisztelt hallgatókat. Talán nem fogunk ttirelmökkel visszaélni, ha azt még egykét perczig igénybe vesszük a végett, hogy mind ennek eredményét nemzetünk ősmüveltségi története tekintetéből összeállítsuk; ezzel kivánván végezni régiségtani ezen debutunket. Látjuk tehát ime az előadottakból, hogy szállják meg a hazánkba költöző magyar pogány ősök, annak egyik helyét. A hely folyó fölött (mire a lovas-hadcsapatoknak kiváló szüksége volt) emelkedő magaslat; sőt e magaslatnak a róna fölé kiálló vég- és legmagasabb emelkedése, s mintegy őrhalmot, tábor-