Századok – 1870

Pesty Frigyes: Magyarország történeti térképének kellékeiről 291

292 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRKÉPE Sprunner Károly, ki a történeti térképek kiadásával roppant érdemeket szerzett, és Európa különféle régibb korszakainak geographiai ismertetését véghetetlenül könnyítette, Magyarországról is adott ki öt lapot, de azoknak becse jóval alább való többi munkáinál. És ez természetes. A hírneves szerző maga nem szentelhetvén huzamosb időt hazánk tekintélyes számú okmánytárainak tanúlmánvozására : hazai történetíróink, Horváth István és gróf Majláth János közreműködésével készítette térképeit; tekintélyes támaszok mindenesetre, de a kiktől ismét nem volt követelhető a nagy okmányhalmazok újólag átolvasása, az előforduló helységek kijegyzése, összehasonlítása, felosztása is fekvésük megállapítása. E téren szép vívmányok szerezhetők, de az eredmények nem mint érett gyümölcsök hullanak ölünkbe, hanem csak kitartó munkásság után mutatkoznak egyenként. Ezen körülményeket ismerve, nem fog bennünket meglepni, ha Inándy és Husz említett térképe a XIH-ik századi Magyarországról nem felel meg egészen a tudomány szigorú követeléseinek. Nem azért, mintha Inándy a dolog könnyebb végét fogta volna, csak hogy minél előbb a közönség elé léphessen, hanem azért, mert irodalmunkban még sokkal kevesebb az alapos előmunkálat, mintsem egy minden igényeknek megfelelő általános, országos térképet még most készíteni lehetne. Ez alig lesz előbb lehetséges, mint mikor az egyes vármegyék külön történetei már mind meg leendnek irva, és mig a helyrajzi irók a vármegyék határainak változását, az egyes, most eltűnt községek liol-fckvését ki nem nyomozzák, a számos, hasonló nevű helységeket meg nem különböztetik, és maguk térképeket nem készítenek a tárgyalt vidékekről. Az okuiánybúvárok száz meg száz község neveivel ismertetnek meg bennünket. De mit nyerünk vele, lia a monographus eritikája hozzá nem járul és ki nem mutatja, hogy az illető helység, mely vármegyéhez tartotozott, vagy régi neve 1 licsodajelenkori névre változott át? De ha ez megtörténik is : mit nyer vele a térképrajzoló, ba a történetbúvár neki csak annyit mondhat, hogy ez vagy amaz helység micsoda megyében feküdt, — közelebbi geographiai fekvését azonban ki nem jelölheti ? Sőt többet mondok : képesek vagyunk-e már a még most is létező vármegyék régi határait is