Századok – 1870

Pesty Frigyes: Magyarország történeti térképének kellékeiről 291

PESTY FRIGYESTŐL. 293 kimutatni ? *) Alig hiszem ; és ha már itt annyi nehézségekkel találkozunk : mint követelhetünk a térképkészítőtől az ismeretlenebb, ma már nem létező Morócza, Keve, Valkó, Horom, Szörény, Macsó, Szanna, Császma, Locsmánd, Dubieza, Gerzeneze, Somlyó, Segösd, Rincse, Berény, Kemlék stb. vármegyékre vonatkozólag ? Tárgyunkra szorosabban visszatérve : Inándy komoly tanúlmánya félreismerhetetlen, és ha bemutatott térképe ágy, a mint van adatnék is ki, úgy is nyeremény lenne ; de a fiatal szerző érdekében ohajtanók, hogy azt még ne tegye és várja be, míg adatai szaporodnak, a mi történeti tudományunk jelen örvendetes fejlődése, különösen a helytörténelmek gyors szaporodása mellett munkájának csak hasznára válhatik. Részletekbe ereszkedve, számos helységeket kellene felsorolnom, melyek a XIII-ik század lefolyása előtt hazánkban már léteztek, de Inándy térképén hiányzanak. Például említem a nagy szerepet játszott Nyárhid mezővárost Nyitni vármegyében, mely Érsek-Újvár mellett feküdt, és ma ennek határába egészen beolvadt. Maga Érsek-Újvár nincs kitüntetve, mert azon időben még valóban nem létezett. Elmaradt még Nyitra megyé bői, a Nyitra partján feküdt Vásárfalu, továbbá Ondroh, Özdöge, Szeg (ma Malomszeg) és Komjáti. A közel Esztergom vármegyében föl nem tünteti a fontos Párkányt, mert nem tudja, hogy annak régi neve К а к a t. A főváros környékén ott kellene találnunk Pardő, Pazandok és Géza-Vásárhely említését. Azon Csaba, melyet Moys nádor 1272-ben a margit-szigeti apáczáknak adományozott, a Budához 3 mértföldnyire eső Pilis-Csaba. Inándy ezen Csabát kihagyta, hihetőleg azon körülmény által vezettetvén tévútra, hogy Moys egyúttal több Somogy vármegyei falut adományzott a nevezett apáczáknak. S miután ott is létezik Csaba : azt vélte, ezen utóbbi értetik az adománylevélben. *) A mai kor embere, ki a meglevő politikai felosztáshoz hozzászokott, bizonyosan meglepetéssel hallja, hogy például Krassó vármegye északi része Arad és Zaránd vármegyéhez, déli része Szörény vármegyéhez, a nyugoti Temes vármegyéhez tartozott. Volt idő, midőn még Karán-Sebes is Tomes vármegye területében foglaltatott.. P. F. '20*