Századok – 1870

Márki Sándor: Rozvány György „Nagy-Szalonta Történelmé”-nek ismertetése 249

250 KÖNYVISMERTETÉSEK BÍRÁLAT OK. dot be nem vehetvén, boszújában a többi gyöngébb helyeket pusztítá, s igy e várost is 1598. sept, közepe és nov. eleje táján ; sa nagyobbat 1658. sept. 4-dike körül. Az első 8, a második mintegy 40 évig nélkiilözteté a lakosokkal tűzhelyeiket. A 29-dik lapon a Peez Jánost elfogó 300 hajdúról tevén emlitést szerző, kétségeskedik : Pecen, vagy Peez Jánosnak hivatott-e e vezénylő tábornok? Én mindenütt Pecz-nek olvastam. Ugyané 300 hajdú képezte az újonnan letelepült szalontai lakosok magvát, miután az e helylyel szomszédos Kölesért Boeskay nekik adá, Kassán, 1606. mart. 16-kán kelt levelében, mely itt egészen olvasható. Ide vonatkozik a pecsét is, mely „kereséri" ugyan (1610.), de a mennyiben a hajdúknak Szalontára lett átköltözésök után is használtatott, szalontainak is vehető. Czimere : sassal viaskodó oroszlán. — A várkastély 1620. táján épült, Beton-építésmód szerint, s ha szerző nem téved, csaknem uni cum e nemben ; ez esetben valamely régészünk megvizsgálhatná. Bethlen Gábor a szalontai hajdúkat 1626-ban megnemesíté, s ezek — kiknek neveit B. Gy. betűrendben közli — ezentúl „Bethlen catalogisták"-nak neveztettek. Nemességök azonban — később császári kormány alá kerülvén — nem egyszer kétségbevonatott, sőt egyenesen el is vétetett. Érdekes adat, hogy nagy költőnk, Arany János családja, mely tudvalevőleg szalontai, I. Rákóczi Györgytől 1634. május 10-én emeltetett nemességre. (Arany Ferencz és János ; Ferencznek fia volt Sámuel, ezé János, ennek fia György, ezé szintén György, és ennek fia, Arany János a költő.) Azonban később e család nemeslevele is elvétetett, miután a es. к. kormány alatt nem nagyon tartották tiszteletben, bár kötelezték magukat, az erdélyi fejedelmek által adott nemes-és kiváltság-leveleket. A következő (VII.) fejezetben szerző terjedelmesen írja le Szalonta legnevezetesebb történelmi pontját : azon csatát, mely posványos, ingoványos vidékén I. Rákóczi György s a törökkel szövetkezett gr. Bethlen István közt 1636. oct. 6.—7-kén vívatott. Ez már Szalárdiból is („Siralmas Krónika") eléggé ismeretes. — Érdekes a Rákóczi által 1644-ben Szalontára nézve kiadott községszabályozási rendelet, mely szerint a község élén kapitánynak kelle állani, pőréikét egy saját maguk közt felállítandó elsődbirósági szék intézvén el, a miért