Századok – 1870

Bálinth Gábor: A magyarországi török hódoltságról - 233

A magyarországi török hódoltságról. — XVII-ik századi török forrás szerín'. — I. A bécsi udvari könyvtárban, 1278-ik szám alatt van egy török kézirat, melynek czime : „Legbiztosabb út a városok és országok megismerésére". Ezen kézirat kezdetén tárgyalja a földirat elemeit, azután pedig különösen Törökország európai része, Ruméliának leírásával foglalkozik ; minthogy pedig hazánknak a törökök által meghóditott része szintén Ruméliához számíttatott ; czélszerünek láttam a hazánkra vonatkozó részt lefordítni. Ki a szerzője ezen kéziratnak? Nem tudni, valamint keletkezésének évét sem. A végén csak annyi áll, hogy másolta Kyrimi Ibrahim, az angorai medresze-tanodában. Az eseményeket csak 1014 (1605

/e)-ig keltezvén, azt lebet következtetni, hogy ezen időtájban készült ezen földleirás. Lássuk tehát belőle a magyar részeket. S z e n d r ő tartománya : Belgrádtól egy napi járásra, Isztambultól pedig 20 napira fekszik Szendrö, ezen igen kemény vár ; van itt emir-iilliva. Ezen vár egykor Lázár király birtoka volt, s ennél is vala mindaddig, míg a szultán iránt hűséggel viseltetett Lázár családja, melytől csak akkor vétetett el, midőn a magyarokkal szövetkezvén, a szultán iránt hűtlenné, lön, 844 (144't)-ben. 846 (1442)-ben, midőn a magyar király Filibe környékére jővén, visszatértében az üldöző parancsnokok közöl a nagyvezir, Khalil pasának testvére Paoli bég és Mahmud bég Nissza szorosában elfogatott : váltságdíjúl a magyar király Szendrö várát kapta érte. Később hódító Mohammed szultán Belgrádba menvén, annak városát elpusztította. Midőn 863-ban (1458) az említett szultán ismét erre vezette hadát, a magyar király elküldvén a kulcsokat, előbbi hibájaért bocsánatot kért , mely időtől fogva Szendrö az Iszlám házává lett. Környékén a hozzá tartozó városok ezek : Belgrád, két bosnya szó összetétele, s annyit jelent) mint Fejérvár (Ak-hyszár), mely név egy másik, Ruméliában