Századok – 1870

Bálinth Gábor: A magyarországi török hódoltságról - 233

234 A TÖRÖK HÓDOLTSÁG líÓL. fekvő erősséggel közös, a miért is ezen várat Duna-Belgrádnak is nevezik. Mind a két vár fekvésénél fogva hires. Belgrád a hatodik égalj egyik пагу városa, fekszik a Száva és Duna összefolyásánál, Szendrötől egy, Isztambultól liusz napi járóföld. Ezen várostól az egyenlítőig 938 mérföld van. A leghosszabb nap ott 15 óra 8V2 perez ; a legrövidebb pedig 8 óra és б'Д perez. Délvonalának elhajlása a déli napvá lasztó vonaltól keletre 17 fok. Vára kettős, felső és alsó. A felső vár Szerém és Temesvár síkságai fölött uralgó, magas helyen épült kemény és magas falakkal bíró erősség ; közepette van egy „biztos hety" nevü nagy torony, mindenek közt legmagasabb és legerősebb fallal. Előbb az Iszlám foglyainak börtöne volt, jelenleg a tartomány tömlöcze ; volt fegyvertár is. Ágyúöntődéje a váron kívül levő sánczolattal összefüggő, és előrésze Temesvárra néző magas helyen van. A felső várnak van három kapuja, melyek az alsó várra nyílnak. Az alsó vár egyik oldalról összefügg a fölsővel, és a nyugoti oldalon fala a Száva partjával párhuzamosan nyúlva, a Duna partjára rúg. A Szerém térségével szemközt eső rész a két folyó összefolyásánál halpiaczuak neveztetik. Van Belgrádnak kikötője és vámja, a hol Szulejmán szultán nagy várat építtetett; ezen várnak fala a városrészekig nyúlik és a felső várral érintkezik. A várnak alakja négyszög, s egy darab része a felső vár felöl magas és vastag fallal bír s kikötőnek neveztetik. Benn ezen várnak egyik kapája az Ambarlukra nyílik ; ezen kívül van még öt kapúja, melyek közöl három a Száva partjára, kettő pedig a városrészekre szolgál. Ezen kapuk egyike előtt árok lévén, fahíd visz keresztül rajta. A felső várnak egyik tornyában nagy óra van, mely, midőn ez éj és nap órája eljött, üt. Harcz idején pedig ezen toronyra tűzik a zászlót. Nagy mecsetje az alsó várban, a pénzverde közelében, keresztyén templom volt. A felső várban is van egy mecset, mely hunkiár, azaz császári mecsetnek neveztetik. Bjlgrád nagyobb és kisebb mecsetjeinek száma a százat megközelíti. Van tíz fürdeje, és számos, nyilvános szállodája, vannak továbbá Mehmed pasának és másoknak tágas, födött csarnokaik. Ezen várost konyhakertek és gyümölcsösök veszik körül ; %