Századok – 1870

Pauler Gyula: Gyöngyösi István életéhez 127

134 TÁRCZA. vetendök : ezennel nyilvánosan fölkérjük a magunk részéről Horváth Mihály, Nagy Imre és b. Nyáry Albert urakat ; jelöljön ki „B. P. Közlöny" is három bizalmi férfiút, s a mit ők együttesen határozni fognak vitánkról : mi annak készségesen alávetendjük magunkat, föltévén, hogy ellenfeleink is ugyanerre késznek nyilatkoznak. íme, a legkifogástalanabb ajánlat a mi részünkről ; megválik, Szilágyi és Salamon urak elfogadandják-e? Ha nem: eo ipso megretiráltak. — Bátori-Schulcz Bódog emlékiratai. E vitéz honvédtábornoknak az 1848 — 49-iki szabadságharcz több nagyszerű epizódját tartalmazó emlékirataira, melyeket a derék Egervári Ödön rendezett sajtó alá, oly nagyszámú előfizető jelentkezett, hogy az első kiadás példányai számukra nem elégségesek. Azonnal második kiadást kellett rendezni. Örömmel veszszük tudomásúl ezen irodalmunkban ritka tényt, mely ugyan jó részt Bátori-Schulcz népszerűségének tulajdonítható, — de másrészt tagadhatlan, hogy közönségünknek ama nagy idők történeti emlékei iránti kegyeletéről, érdekéről is dicséretesen tanúskodik. — Azt irják, Révész Imrének „Adatok a protestáns iskolák autonómiája fejlődésínek történetéhez" ezímü becses históriai dolgozata is már második, javított és bővített kiadásban jelent meg Debreezenben. Ez még örvendetesebb, mert tisztán cultur-historiai és komoly, tudományos jellegű mű. — A Yégvidók kfilöntortőnelme. Midőn Pesty Frigyes a „Századok" 1868. évi folyamában Korbuly Imrének a báni méltóságról irt munkáját bírálá : sajnálatát fejezte ki, hogy a katonai véghelyek kiszakításának kissé részletesb kűlön-történelmét nem birjuk magyar nyelven, és magyar szempontból. Ellenszenves tárgy ez ugyan, uiondá bíráló, hanem előbb-utóbb szükségünk lesz az ottani viszonyok természetét ismerni, hogy az alkotmányos elvek phalanxai annál biztosabban törhessenek utat maguknak. Pesty buzdításának ezúttal is sikere volt (úgy, mint mikor Lecky munkájának fordítására is ébresztett vállalkozót), mert biztos tudomásunk van, hogy ugyancsak Korbuly Imre tanár jelenleg a katonai határőrvidék részletes történetén dolgozik. Ezen körülményekre kellett visszaemlékeznünk, midőn legközelebb aláirási felhívást kaptunk ily ezímü politico-történelmi munkára : „A horvát-slavo n - magyar] határőrvidék területi s szervezeti kifejlődésének történeti vázlata, múlt s jelen fönnállásának jogalapja, tekintettel a pragmaticai történetre, az