Századok – 1869

Balássy Ferencz: Észrevételek b. Orbán Balázs „Székelyföld leírásá”-nak I. kötetére 466

.477 Szatbiaár vármegyében a Sólymos vagy D a r ó c /. nevíi jószágot adományozta, a honnét ennek maradékai D a r ó c z i a knak neveztettek; de az említett Aladár unokája, DarócziTibold 1385-ben ismét visszajött borsodmegyei ösi birtokába Alii ácsra, mely falu azután róla T ib o 1 d-D a r ó c z n ak neveztetett1), mely ezen nevezet alatt ma is fennáll. Nem lehet tehát e székely helység nevét Örs magyar vagy kún vezér tiával T i b o 1 d d a 1 kapcsolatba hozni s attól származtatni, kinek nemzetsége a Székelyföldön sem nem lakott, sem birtokos nem volt ; hanem sokkal valószínűbb, hogy e helyrség az udvarhelyszéki magyar-andrásfalvi T i b ó 1 d y, vagy a mi még hihetőbb, a kadicsfalvi T i b á d, szintén igen régi székely nemzetség ősétől vette nevét, annál is inkább, mert K a d i c s f a 1 v a, hol a nevezett T i b á d-család ösi birtoka van, éppen szomszédja T ibódnak,s ekét falu egymással határos. A „Székely Króniká"ban is említtetik egy T i v a d vagy T i b a d nevíi előkelő férfi, Upolet rabonbán unokái között. Mindenesetre egy ily előkelő székelytől vette e falu nevét, nem pedig az említett magyar vagy kún vezér fiától. 10. T. irónk a 106-dik lapon Kecsed nevű udvarhelyszéki falutól származtatja a hires K e c s e d i-nemzetséget, melynek egyik tagja, Kecsedi A n d rás, szerinte már Mária ki rálynénak 1385 ben kelt okmányában említtetik ; másik tagja, Kecsedi László, szerinte egyike volt ama székely főuraknak, kik 14ü7-ben Mátyás király ellen föllázadván, a tordai országgyűlésen megnótáztattak. De itt meg kell jegyeznünk, hogy Kecsed nevü falu nemcsak Udvarhelyszékben, hanem Doboka- és Kolozsvármegyében is volt és van, és az itt említett s régen kihalt Kecsedi vagy Kecsety család nem udvarhelyszéki székely, hanem dobokavármegyei magyar nemes család volt, a mint ezt határozottan állítja Nagy Iván, ki még azt is hozzáteszi, hogy Dobokavármegyében van K e c s e t helység, melyről e család nevét és előnevét vette. 2) Azt is ki lehet mutatni, hogy a Mátyás ki-J) Szirmay Szathmár Vármegye. Budán, 1810. II. r. 145—147. 1. 2) Magyarország családai. VI. köt. 138. 1 Századok. 34