Századok – 1869

Nagy János: (Várfalvi) Székely Mózes - 645

.654 kikötés es föltételek mellett adta át, liogy helyette a török, Kla­dova várát adja neki, s hogy ha Erdélyben lecsendesülnek a dol­gok, Bektás adja vissza Sólymost, ö maga is Kladova birtokjo­gát visszaadván. ') Ezután az övéivel Temesvárra ment. 2) Mózes- és párthiveinek Básta amnestiát hirdetett, de vala­mint Mózes nem, kiről azt jegyzé fel Borsos Tamás — hogy „ö soha az németnek meg nem hódola" 3 ), íigy elvbaráti közül is kevesen fogadták cl azt, Szelestcy Jánosnak tragicns kivégezte­tése intő például állván előttük. A szabadelvű párt főbbjei az elveszett harcz után követték vezérüket, menekültek. A julius 2-án történt szerencsétlen kimenetelű harez nem lepte meg Zsigmondot; jul. 7-én Déváról Bástához Szász-Se­besbe ment, onnan Bástával Szebenbe, a hol végkép lemondott a fejedelemségről; jul. 20-án Erdélyből kiindult, katonaság s né­hány hazafi kíséretében ; örökre itt hagyta hazáját, melyben érette és miatta annyi honfivér ömlött. Básta benn maradt, kegyetlenségeit folytatta: hajdúi ra­boltak, gyilkollak; a hazafipárt, a protestáns főnökök üldöztet­tek. Aug. 23-án Medgyescn országgyűlést tartott, melyen hűség­esküt tétetett le, Székely Mózes ellen pedig a következő végzést hozatta : „ . . . . Továbbá adja Nagyságod előnkbe Székely Mózes­nek cselekedetit, és császár ő felsége ellen való excessusit,, hogy az Kolozsvárott való végzéshez s contractushoz nem tartja magát, söt fegyvert fogván, császár ő felsége hada ellen táma­dott volna, kivel azután meg is kellett volna víni Nagyságod­nak ; de Nagyságod ezeket is nem tekéntvén, azoknak, kik Szé­kely Mózessel voltak, fejenként gratiát adott volna, Székely Mó­zest pedig szép engedelmesen irt levelével, s mind izenésével megtalálta volna, és nem tekéntvén ilyen nagy vétkét, mégis az országban minden jó állapotot igért volna nekie ; melyet Szé­kely Mózes nem hogy acccptált volna, söt az egész keresztény neje nem volt, bizonyítja Böjthy Gáspár (Engel. Mon. ting. 259. 1.), a ki azt írja róla, hogy Bethlen Gábor öt mint liajailon-leányt (virgo) vette nöűl. 1) Wolti'g. de Beth]. V. 108. 1. 2) Deutsche Fundgruben I. 182. Simigianus. 284. 1. 3) Erdélyország Történetei Tára II. k. 32. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom