Századok – 1869

Nagy János: (Várfalvi) Székely Mózes - 645

.653 vén, — minden tartalék-sergét tűzbe vitte, s igy végre a szám győzött. Székely Mózes tartalék-serge megvesztegeti et vén, a szolgálatot megtagadta, s midőn a jobbszárny gyengülni kezdett, nem sietett annak segítségére; és igy, daczára annak, liogy az ellenséges tábor vezérei közül többen megsebesültek, s hogy — a mint Kemény János írja — maga „Székely Mózes Bástát ágy elövötte volt egy hegyes-tőrrel, hogy ha mások meg ne segítsék, elejtette volna" '), s daczára annak, hogy mindnyájan oroszláni bátorsággal liarczoltak, — a csata veszve volt. A sereg egy része a Maroson átúszva menekült, más része a parton levágatott; maga Mózes is, a már ekkor jeles ifjú Bethlen Gáborral — a ki neki nagy tisztelője volt — ki „behízelegte magát a Mózes barátságába," 2) Szent-Imrénél a Maroson átment, serge maradványait., a mennyire lehetett, összegyűjtötte, s velők Hátszeg vidéke felé tartott. Itt őket Básta követei elérvén, Bástától kegyelme igéretét hozták mindazoknak, kik a császár hűségébe térnek ; Mózes a kegyelmet nem fogadta el, menekült Sólymos felé, melyet azelőtt nem sokkal kapott volt Zsigmondtól. Itt nejét, gyermekét és cselédeit magához vévén 3), Sólymost Bektás basának azon Kömény János önéletírása. Szalay kiad. 238. 1. 2) Engel: „Monumenta Ungarica," Vionnae, MDCCCIX. (Böjthy Gáspár,) 252. 1. *) Gr. Kömény Józs. „Deutsche Fundgruben" 1. 182.1. szerint gyermekét, Katona História eritica Rogum Ilungariao stirpis Austriacae. IX. 148. 1. pedig gyormekeit és anyósát vitto mggával ; holott — ami sokkal liitolosebb — Bethlen Gábor 1G20. jun. 24-én kolt s több más donatiós levélben, melyeket az ifjab Székoly Mózosnok adott, Székely Mezősnek halála után született egyotlen fiáról tesz csak említést ; azaz : -unieum fllium ejus posthumum ojusdem nominis" adja p. o. Maros-Újvárt. Ezzel kapcsolatban megemlítom azt, hogy a Trausch által kiadott Chronicon Fnehsio-Lup.-Oltard. etc. Tom. I. pag. 313. ifjabb Székoly Mózest, mint Bethlen Gábor mostoha fiát (privignus) omlíti; ugyanott Tom. II. pag. 5. Betlilon Gábort ifj. Székely Mózes mostoha-atyjának (vitricus) mondja. Erre vonatkozólag egykorú följogyzésre nem akadtam, melyben az mondatnék, hogy Kornis Anna, Székely Mózos neje, később Botlilen Gáborhoz ment volna nőül. Ilauor György : „História Ecclosiarnm Transylvanic.arum etc." Francofur.i ot Lipsiae, Anno 1694. pag. 310. azt mondja : „1604. évbeli Betlilon Gábor, Székoly Mózos nőjét olvovén, a fojodolemségot magának kÖ-vetolto" ; honnan írta ezt, nem tudom, s bár az újabb irodalomban sokan utána mondták, én nom mondom. ITogy Károlyi Zsuzsanna Szakoly Mózesnek Századok. 46