Századok – 1869
Nagy Iván: Hontvármegye Árpádkori birtokosairól 520
.522 óta a várak birtokai urat cserélhettek, adományozások tárgyai lőnek. Ezen korban élt a Hont-Pázmán-nemzetség egyik utóda, szintén Hont, e megyének főispánja, ki lelke enyhületeért alapítvány gyanánt a bozőki prépostságnak Konszka és Pribel pusztákat adományozá, mely adományt fiai : Péter és Demeter közbenjárására 1262 ben IV. Béla király ünnepélyesen megerősített.1 ) Ezen Demeter, ki szintén ült Hont vármegye főispáni székében, 1278-ban Korpona városát is hatalmába törekedett keríteni.2 ) 1279-ben Drégely területét kapta adományba3 ), és még ugyanazon évben az Ottokár cseh király elleni harezban szerzett érdemeiért Kis-Tcszért'), a következő évben pedig Cseri helységet utódainak — kik közül a Csery és Jánoky liágak eredtek — egyik ágazata a XV. században Hont vármegyei Túr, Cseri, Vajda, Bythus és Jánok helységbeli cs Harmatli részjószágokou osztoztak meg5), mint ezt a Jánoky családnak levéltára egyik leányági örökösénél Bagonyán a báró Nyáryaknál tanúsítja. A Hont-Pázmán-nemzetség másik ága a chaloniiai birtokról nevezvén magát ; ebből Miklós élt 1244-ben, kinek fiai : egyik Pázmán, másik Miklós valának, ez utóbbinak ivadéka a birtok-oklevelekben 1281. 1295-ben és 1298-ban „de Egyházas," majd „de Kis Chalamia" neveztettek, inig nevezett Pázmánnak unokája, M á t y á s, Kővárról (deKóvár), mely már 1244-ben mint B.-Gyarmatnak határa „cast r u m K o a r -zegh" néven előfordul0), irták neveiket. Ez ágból Mártonnak István fiától unokái: János és Lamport az akkori esztergomi érsekkel, Ladomérral a Kcmenczc és Berneczc falvak közti határt állapíttatták meg.1) De nem lévén czélom az Árpádok korszakán innen terjeszkedni, csak annyit jegyzek még meg, hogy ezen ágból származott azon Kővári Pál, ki 1407-ben Garai nádor itélö mestere !) Fejér, Cod. dipl. VII. vol. 5. p. 106. 2) Ugyanott V. vol. 2. p. 412. 3) Jánoky levéltár Bagonyán. 4) Fojér, i. h. V. vol. 2. p. 255. 5) Jánoky lovéltár. 6) Fejér Cod. dipl. IV. vol. 1. p. 33Ü. 337. Kubinyi For. Magyar Tört. Emi. I 131.
