Századok – 1869
Nagy Iván: Hontvármegye Árpádkori birtokosairól 520
.523 volt ; közvetlen leányági utódai pedig az Etthre, Dubrawiczky és Palásthy-családok lettek. A tízügyi-ágból — mint eredeti okmányban olvastam, — Obiek-nak Miklós fiától unokája András mester 1296-ban élt, a midőn a Kővári és Csalomiai ágakkal a koárzcgi birtok iránt választott biróság el'ïtt egyezkedett a váczi káptalan hiteles kiadványa szerint. Ezek azon fő momentumok, melyeket a Hont-Pázmán-nemzetségnek Hont vármegyében a XIII. században volt birtokairól ismert okleveleinkből meríthetünk. A Hont-Pázmán nemzetség már ezen időben sógorság utján verrokonságba fűződött azon szomszéd megyei nemzetség törzsőseivel, kiknek ivadéka utóbb Gyarmatról neveztetve, majd egyik őséről a Balassa nevet vévén föl, egyike volt századok során történelmileg ismert családainknak. A Balassák törzs-őse Detre fiában, Mikóban 1244-ben a szomszéd Nógrádmegye főbirtokosai között állott. ') 1246-ban ugyan ő a Hont várától elszakasztott Gyarmat földét kapta Liptó megyei ujfalusi és palugyai birtokaiért csere-adományban IV. Béla királytól.-) Ugyancsakő 1252-ben Lesták és rokonaitól, kik Hont vár jobbágyai voltak, IV. Béla király beleegyezése mellett szerezvén a Hontmegyei (most már nem létező vagy nevet cserélt) Aba nevű földeket3), nemzetsége — ha nem előbb, ekkor bizonyára — a Hont vár megyei birtokosok sorába lépeti. Mikónak egyik fia, Péter szerzé Kékkőt, stb. Hontban a* két Olyvárt. Ennek özvegye, Erzsébet 1290-ben az csztergami káptalan előtt egyezett, és osztozott meg rokonaival1 ), a midőn két leánya részére leánynegyed fejében Hont vármegyében Hidvéget, Abát és Olyvárt és a hidvégi favárat kapta. De az Árpádok korszakában, nevezetesen a XIII. században a Hont-Pázmán-nemzetségen és Balassák ősein kivül, nem említve ezúttal az esztergomi érseket, káptalant, a sági, bozóki prépostságokat, kik tetemes birtokok urai voltak, más nemes családok ősei is birtokosokká lőnek e vármegyében. „Árpádkori Uj Okmánytár" II. 166. -) Ugyanott. 189. 1. 3) Ugyanott. '221. I. 4) Fejér Cod. dipl: V. vol. 3. p. .'00. Ő01.
