Századok – 1869
Knauz Nándor: A veteristák 17
34 cobcius mester Crakkai academianak Astrolog. indicioma szerent E. G. altal magiarra fordetatotb." Ezután Magyarország ezímerc, ez alatt pedig: „Stainhofer Gaspar altal Beezben niomtatot, az felseges Rom. Cliaszar kegielmes engedelmebeöl." E naptár két részből áll; az első magában foglalja a hó napokat és azok napjait, s minden hóra egy versszakot, a második rész astrológ jóslatokat tartalmaz, czime az első részével ugyanaz, csak a magyar czíiner helyett e szavak olvashatók : Ez eztendóben sem az napban, sem az holdban semmi fogiatkozas nem lezen : azért semmit rula nem zollunk." Azután Mikáczinak három latin verse áll Telegdi Miklóshoz, a magyar szerzőhöz s az olvasóhoz. Azután következik az ajánló levél, melyben a szerző is megnevezi magát: „Az en tisztelendő cs bisodahnas Vramnak es Patrónus : Thelegdi Miklósnak, az nemes Istergami Captalaunak Lektoranak, Egieduthi G e r g e 1 az Vristentol mind sz. leiekkel eggieteinbeu minden iot kivan az atianak neveben" l). E ritka könyvnek egyetlen példánya sem ismerős, az akadémia csak az első Ivét birja másolatban 2 ). 1572. innét Egyeduthi Gergely adott ki Bécsben a krakkói után egy naptárt, Wranchich prímásnak ajánlva. Ép példányát Jankovich birta s azért most jóformán a múzeumban keresendő 3). 1573. ismét a fönebbi Szaniszló Jakab naptára jelent meg, Jankovich látta egy példányát, de czimlap nélkül, s igy a kiadás helyét ki nem tudhatta, azonban Ileltainak tulajdonítja4) e szerint tehát Kolozsvárt jelent volna meg. Waltberr László két izben is hivatkozik egy 1573. évi : „Krakói Magyar Kalendáriomra5 ). Valljon ugyanazon naptárt érti-é Jankoviehesal ? Fennvan Waltberr szerint a múzeumban. 1579. Nagy-Szombatban jelent egy meg ily czimmcl : Kalendariom. Es Ez Mostani M.D.LXXIX. Esztendőben Történendő neminemil dolgokrul : Annak fölötte az idönec na" ') Bővebben ismerteti Toldy Tud. tár. 1834. II. 2 24 — 9. 1. 2) M. Múzeum. 1853. II. 189. 1. 3) ü. o. 4) U. o. 5) Tud. Gyűjt. 1829.IX. 116—119.1.
