Századok – 1869

Pauler Gyula: A bujdosók támadása 1672-ben - 166

168 ezred azonban nem ment cl másnap, mert jött a bír, hogy Lőcse és Kassa közt már mindenfelé magyarok vannak. Dieppentbal elhatárzá, hogy további parancsig Lőcsén marad. Őröket rendelt a város kapujához, és midőn a veszély már közeledett, a Scrédy-féle proclamatiók jöttek (oct. 3.), elvette a tanácstól a kapukulcsokat (oct. 5.) és derekas védelemre készülvén, oct. 8. a magyarok előcsapatjára kitört, és őket 2 órai csatározás után megszalasztotta. Petróezy oct. 9. jelent meg Lőcse előtt, csatakészen. Várostromra azonban semmi készülete sem volt. Nébány kisebb ágyú és mozsár, melyeket a magyarok Eperjesről, Styavnikról és más helyekről kaptak, hoztak, képezé minden ostromszerét. Petróezy tehát, miután sógorát Tökölyi Zsigmondot még magához a táborba rendelte, de mivel az öreg úr szabódott és szerencsétlen kimenetelt emlegetett, ismét hazabocsátotta : 600 válogatott lovassal tovább nyargalt Liptó felé, megtudni, igaz-e a hír, mely császári hadak közeledéséről beszélt? Egy kisebb csapat a bányavárosokra akart törni, de Strassoldo Károly gróf, azon vidéknek német parancsnoka, 100 dragonyos és 300 paraszttal Vernártnál Gömörben útját állta és visszaverte. Szerencsésebb volt Pika Gáspár, ki félreeső hegyi útakon Árváig hatott, hol a lutheránus tót parasztok, Tökölyi jobbágyai, tárt karokkal fogadták, (oct. 20.). Lőcse alatt a sereg zömével Bogdáuyi Fekete László, zempléni alispán maradt, ki ostrom helyett az egész környéket felégette, úgy, hogy a tüzes zsarátnok a városba repült, mi azonban oly keveset használt, mint a megadási felhívások. Dieppentbal nem is felelt, „mert" —• mint a vén katona mondá ') —„a magyarok nem érdemesek feleletre!" Oct. 11-én összehiván a polgárságot, kijelenté, hogy a ki fél, elmehet, de a ki marad, fogjon fegyvert ; mit a polgárság meg is tett. Némelyek szerették volna a magyarokat egy földalatti úton bebocsátani, de Dieppentbal felfedezte és meghiúsítá a tervet. A megszállás egyébiránt csak apró csetepatékból állott a város körül, és az egyetlen siker, melyet a magyarok kivívtak, az Ekkor már 17 évig volt alezredes, tehát mai gyerek nem lehetett.