Századok – 1869

Pauler Gyula: A bujdosók támadása 1672-ben - 166

167 kóczy Györgynek menleveleit és segélyt Ígértek,adtak élelemben, takarmány s fuvarban és 13,000 frt készpénzben. A krompaehi táborból Veresalmai Király István és utána egy nagyobb csapat Baranyay és Szirmay Miklóssal Késmárkra ment. Királynak sok rokona, ismerőse volt a városban. Heted magával titkon bement, és előkészíté az utat Szirmaynak, ki hatvan emberrel követte. A város kulcsa a kettős fallal körül vett Tökölyi vár volt, melyben most Tökölyi Zsigmond lakott, szelíd, jámbor, öreg úr, kitől szolgái soha rosz szót nem hallottak. Ép ellentéte volt részeges, de bátor és erélyes öcscsének Istvánnak, s a felkelés hírére nagyobb biztosság végett húzódott Styavnik várából Késmárkra. Sorsát azonban el nem kerülhette. Még ágyban feküdt, midőn Szirmay rátört, hódolásra kényszerűé, és a várat, az ifjú gróf Tökölyi Imre nevében elfoglalta. A várból Szirmay a városbirájához ment, és Petróczy nevében megadásra szólítá, mert különben a magyarok még az anyaméhbeli gyermeknek sem fognak kegyelmezni. „A kapú már úgyis kezemben van, — mondá — bebocsáthatok annyi embert, a mennyi tetszik!" és szavainak nyomatékot kivont karddal adott. A biró megijedt, s a község szó nélkül megadá magát. Többen a felkelőkhöz állottak. Némely gyűlölt ember vagyonában préda esett, minél a főszerepet Baranyay vitte. Serpili Ágoston, lutheránus pap, két társával visszafoglalta a várkápolnát, és mindjárt — bár még nem a kápolnában — lutheránus istentiszteletet tartott. Utána Lúczy Ádám — úgy hiszem református — praedicált, hevesen kikelvén a katholikusok ellen. ') Petróczy ezalatt folytatta útját Lőcse felé, de itt már ellentállásra talált. A város hegyen feküdt, falai voltak és Spankau gyalogezrede, 2000 ember, Dieppenthal alezredes alatt megszállva fartá. Az ezred, Spankau parancsára, útban Kassa felé, sept. 23-án érkezett a város alá és éjjelre szállást kért. A tanács és polgárság, lutheránus németek és tótok, nem merték megtagadni a kérelmet, nehogy hüségük kétesnek lássék. Az A késmárki meghódolásra nézve a részleteket Vitalis János, Zabreezky János, Zeltenreich Mihály vallomásaiból állítám össze. Tökölyi Zsigmond jellemére nézve v. ö. Vagner, Analeeta Scepusii IV. 174. és kk. II.