Századok – 1868

Bujdosó Bálint: A gróf Bercsényi-czímer 270

271 pecsétének eredetije után leirva, a következő : ovális paizs, melynek cziíra párkányait két oldalról két koronás, álló oroszlán tartja ; fölötte öt liliommal és négy ponttal ékes grófi korona, e fölött hullámzó szalag, C. N. B. D. S. betűkkel = Comes Nicolaus Bercsényi De Székes. Maga a paizs — mely fölólt még egy szép angyalfő is és alatta virágs lombdiszítmény áll — hosszában két mezőre van osztva. A jobbik (heraldice véve) piros mezőn középütt egy nagy, s körülötte négy kisebb aranykereszt látható, mig a bal, kék mezőben a magyar hármas bérez koronájából egyszarvú emelkedik ki ; s ez utóbbi képezi a család tulajdonképeni czímerét, mely eredetileg bizonyára — mint a magyar heraldicábau rendesen — csak egy kék mezőből álló paizs volt, a hármas bérczczel, szarvorrúval. Mert a jobbról álló keresztes czímer — Jeruzsálem városáé. S hogy került ez ide ? miért, mikor vétetett föl a Bercsényiek czímerébe ? A család története szépen megfejti. A kuruezfővezér öregapja, a később báróságot nyert II. Bercsényi Imre — kalandos és vitéz ember — a XVII-ik század elején a Szentföldön, majd Rómában járt, s itt a pápától felavattatott a szent sír lovagjává (eques auratus sacri sepulchri ; 1. Bél, Not. nov. Hung. I. 457.) ; s különös kitüntetésül ekkor engedtetett meg neki mint ilyennek a szent város czímerét saját családi czímerpajzsának jobbjára helyezhetnie. A középkorban e kitüntetés több, a Szentföldön megfordult lovagot is ért. íme — a mire eddig senki som reflectált — igy került a Bercsényi grófok czímerébe Jeruzsálem városáé, a melynek mezeje azonban eredetileg ezüst színű volna, a kuruez Bercsényi Miklós pecsétjén alkalmasint csak a metsző hibájából van pirosra színezve. Valentin us Bujdosó. — Tökölyi-liaplók. Azon Tökölyi-féle naplók ás iratok , melyeket a gr. Erdődy levéltárban Thaly Kálmán 1866-ban fölfedezett s a magyar tud. Akadémia tavalyi ülései egyikén ismertetett : ugyan az ő szerkesztése alatt, az Akadémia által — mint már említtetett — ki fognak adatni. E mű, mint értesülünk, a Monuinenták „Irók" osztályának XXUI-ik kötetét fogja képezni, s nyomtatása annyira haladt, hogy már 20 ívnél több készen áll; az egész azonban legalább 40 íves nagy kötetet-fog alkotni , mely két főrészre oszlik, úgymint : I. T ö к ö 1 y i Imre saját irási. E rész magában foglalja Tökölyi fejedelem 1689 iki, maga kezével irott naplóját ; a keresztyén-szigeti erdélyi or-