Századok – 1868

Pauler Gyula: A gr. Ráday László által kiadott emlékirat szerzője nem Ráday Pál hanem valószínűleg Zrínyi 584

584 — (xt'Óf Ráday László a „Hon"-nak f. é. 203. és következő számaiban egy röpiratot tett közzé, e czím alatt : „Az igaz magyar hazafiságú, néhai jó emlékezetű méltóságos Yesselényi Ferencz magyarországi Palatínus, s hasonló szívű s hazáját igazán szerető néhai esztergáim érsek Lippay György s nem különb vérű (?) néhai méltóságos gr. Nádasdy Ferencz Judex Curiae és néhai gr. Zrínyi Péter, horvátországi Bán, egyenlő értelemmel, hazájok nyomorúlt sorsán busakodó szívből lött és azok kedvéért, kikben valamely szikrája az igaz magyarságnak lengedez, Írásban feltött oktatási, melyet méltóságos fejedelem Felső-Vadászi Rákóczi Ferencz örök emlékezetül nyomatott ki Lőcsén, 1705-ben." Az irat szerzője ismeri a hazai és külföldi viszonyokat. Egy futó pillantást vetve Magyarország állapotára, egymás után felveti a kérdéseket, mit csináljon ? kivel — török, német, cseh, lengyel, francziával — szövetkezzék-e a nemzet ? Felhoz minden okot mellette és ellene, és elvégre is csak magában lelvén bizalmat, ekkép végzi : „Utoljára pedig, ha ugyan akar a magyar valamit előmenetelére végben vinni, intetik az igaz egyességre, egy jó végre, mely a közmegmaradás; nagy titokra, egyaránti költségre, fáradságra, hamar való hozzá nyúlásra : mert késő és lehetetlen lesz még az is, a mi most lehetséges lenne, mivel jobban elfogyunk." Közlő e müvet családi levéltárában találta, leirva Ráday Pál, Rákóczi Ferencznek titkára által, miből azt következteti, hogy az nevezett ősének munkája ; vélemény, melyet a „Pesti Napló" és Szilágyi Sándor megczáfoltak, kimutatván, hogy ezen röpirat nem Rákóczi korára, hanem a tizenhetedik század hatvanas éveire, és pedig — véleményük szerint — a Wesselényi-Zrínyi-Nádasdy-féle összeesküvés idejére esik. Azonban közelebbről vizsgálva ez iratot, (mely mellesleg mondva, e rövidebb czím alatt : „Jó emlékezetű magyaroszági Palatínus Wesselényi Ferencz, ágy esztergami érsek Lippay György s Judex Curiae Nádasdy Ferencz a horvátországi bán Zrínyi Péter hazafiúságuktól viseltetvén, német nemzetnek igája alá vetett haza szabadítására való elmélkedéssek", a pesti egyetemi könyvtárban is megvan, Kaprinay kéziratainak XXXIII. A. kötetében), azt fogjuk találni, hogy még a Wesselényi-összeesküvés előtt kellett Íratnia, midőn még a hazafiak tétováztak, bár mindenki érezé, hogy valamit tenni kell. Seholsem találjuk benne azon nézeteket, melyeket Wesselényi, Nádasdy, Zrínyi Péter, — Lippayéit me'g kevésbbé ismerjük — vallottak, vagy legalább az összeesküvésben követtek.