Századok – 1868
Pauler Gyula: A gr. Ráday László által kiadott emlékirat szerzője nem Ráday Pál hanem valószínűleg Zrínyi 584
585 A kérdéses mü tehát nem készülhetett nevezettek által, vagy befolyásukra, s a ezímet csak későbbi kéz adhatta, nem tudván a valódi szerző nevét. Számos körülmény oda mutat, hogy e röpirat közvetlenül a vasvári béke után, még 1664-ben készült; mert semmit sem említ czáfolólag, mit az udvar a béke igazolására 1664. végén és utóbb felhozott, semmit azon eseményekről, melyek későbben a nemzet kedélyét foglalkoztatták ; míg a lévai, szent-gothárdi diadalokról, a franczia segélyről mint közel eső dolgokról beszél. A röpirat szerzője — a legnagyobb valószínűség szerint — Zrínyi Miklós, а к ö 11 ő, ha nem létezett egy más, vele rokon szellem azon korban, kinek emlékezete azonban végkép elenyészett. A styl, a gondolatmenet, mely csak a nemzet öntevékenységében bízik — mi Zrínyi Miklós politikájának és pedig egyedül az övének sarkelvét képezé — e vélemény mellett szólnak. Nagyon sok, kivált az, mi jelen röpiratban a külföldi egyes nemzetekről mondatik, felette hasonlít a „Török ellen való áfium" vagy mint később hívták : „A ne bántsd a magyart!" okoskodásához, csakhogy ebben a szerző még a nemzeti fellobbanástól, egy új háborútól üdvös sikert vár ; míg amabban már, a kétségbe még nem eső, de igen lehangolt, majdnem scepticussá vált aggódó hazafi beszél. Azon körülmény is, hogy szerző horvátországi, vagy legalább dunántúli volt — ezt mutatja az érdek, melylyel Horvátországról megemlékezik, melylyel pedig a magyar ellenzék azon tájt, mint a magyarhoz nem nagyon szító, sokban különböző részszel nem igen gondolt) hogy Horvátországnak különösen 1649-től való sérelmeit emeli ki *, szintén Zrínyire mutat, ki 1649-ben vévén át a bánságot, ezen időnek szenvedéseit legjobban ismerte. Tudjuk egyébiránt, hogy Zrínyi a vasvári béke után oly hangulatban volt, hogy a kérdéses müvet megírhatta, sőt csodálni kellene, ha ő, oly válságos pillanatban, midőn életkérdésnek látszott, hogy a nemzet el ne hagyja magát, kedves magyarját tanács nélkül hagyta volna. Úgy látszik azonban, hogy a jelen mü csak fogalmazat maradt, vagy legalább soha Zrínyi neve alatt közkézen nem forgott, a mit egyébiránt a politikai helyzet nagyon könynyen megmagyaráz. *) Eádaynál — legalább a „Hon" közlésében— 1679. van, de annak semmi értelme ; Kaprinaynál 1649. olvasható. Századok. 40